Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

V. Kápolnár Mária: Tejüzemek Dombóváron

hető ezer literes Ahlborn tejszínérlelő bárkát (meghajtó szerkezettel), és egy három részes Astra gyártmányú, melegvízfűtésű, vaslemezből készült kultúrafőző tartályt, mely gőzvezetékkel csatlakozott a kazánhoz.

117 A társaság ügyeit a közgyűlés, az igazgatóság és felügyelőbizottság intézte. Rendes közgyűlést évente egyszer tartottak, rendkívülit bármikor összehívhattak a részvénytőke 1/10-ét képviselő részvényesek kérésére. A közgyűlés hatáskörébe tartozott az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, felmentése, esetleges leváltása; az évi zárszámadások előterjesztése és megvizsgálása, a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása; az igazgatóság és a felügyelőbizottság részére a felmentés megadása vagy megtagadása; a tartalék- és értékcsökkenési alap felhasználása, az alaptőke felemelése vagy leszállítása; az alapszabály módosítása; a társaság feloszlása és a felszámolás kirendelése; az igazgatóság és a felügyelőbizottság jutalékainak megállapítása; egyesülés más társasággal; kartellszerződés megkötése. A cég napi ügyeit a 3 vagy 5 tagú, 3 évre választott igazgatóság képviselte. Jogkörük volt az összes tisztviselő, ügyvezető igazgató, jogi képviselő és alkalmazottak kinevezése és elbocsátása, hatáskörük, fizetésük, szolgálati szerződésük megállapítása. Az igazgatóság évente legalább négyszer ülésezett, de szükség esetén bármikor összehívható volt. A 3 tagú (esetleg 5) felügyelő bizottság ellenőrizte a társaság ügyvezetését minden részletében, amiről a közgyűlésnek tartozott beszámolással.

118 Az eredetileg tervezett 6.000.000. korona részvénytőke összegyűjtése nem vált valóra, így a társaság jóval kisebb tőkével kezdte meg tevékenységét. A Dombóvári Vajtermelő Központ alaptőkéjének változása 1918-1947 között

1 A változás idő-pontja Alaptőke Részvények száma (db) Részvények névértéke 1918. aug. 7. 150.000 K 750 200 K 1921. ápr. 10. 300.000 K 1.500 200 K 1922. máj. 25. 600.000 K 3.000 200 K 1923. júl. 10. 6.000.000 K 3.000 2.000 K 1925. ápr. 5. 120.000.000 K 3.000 40.000 K 1926. ápr. 11. 90.000 P 3.000 30 P 1927. ápr. 3. 180.000 P 1.800 100 P 1947. márc. 540.000 Ft 1.800 300 Ft Az alapítók közül Egres Izidor, Deutsch Ferenc és Engelsmann Gábor lettek tagjai az igazgatóságnak. 1920. november 24-én Bölöny Ödönnek

120 a részvénytőke 12 1/2%-át engedte át az igazgatóság, ezzel együtt 12 éven át két igazgatósági helyet biztosítottak számára. Egyúttal valamennyien kijelentették, hogy Egres Izidor kivételével nem vesznek részt a munkában, azaz rábízzák a részvénytársaság tényleges vezetését. A tagsági hely jelentősége abban állt, hogy minden igazgatósági tag a nyereségből „igazgatósági tantieme" (külön osztalék) címén jelentős összeghez jutott. (4. számú melléklet) Ezért 1921. április 10-én Deutsch Ferenc és Engelsmann Gábor lemondott igazgatósági helyéről, ahová Bölöny Imrét, ifj. Bölöny Ödönt, Egres Izidort és dr. Balassa Gyulát választották be. Három évvel később dr. Szabados Gézával bővült ki a testület. 1929-ben Egres Izidor 400, Zweig Fülöp 500, Egres István 250, Engelsmann Tibor 45, Lányi Jakab 25 részvény tulajdonjogával rendelkezett. Tíz év múlva Egres és felesége 950, Egres István 250, Zweig Edit 300 részvényt birtokolt.

121 (2. számú melléklet) Az első üzleti év - amely 1918. aug. 7.-dec. 31-ig tartott - lehetőségeit egyrészt az árak hatóságilag megszabott mértéke, másrészt a költségek és anyagárak gyors emelkedése jellemezte. A fenyegető deficitet úgy tudták leküzdeni, hogy a Budapesti Központi Tejcsarnok Rt.-vel megállapodtak tej, tejszín, túró és vaj szállítására. Ez alapján átengedték a 7 leggazdaságtalanabb csarnok összes termelését, amelynek az elért hasznából 5%-t garantált a Központi Tejcsarnok Rt. a dombóvári cég részére. A háború utolsó évének nehézségei ellenére szerény nyereséggel zárták az induló évet, ami reményt keltett arra, hogy a részvénytársaság előtt jó lehetőségek állnak.

122 1919-ben és 1920-ban a politikai és katonai helyzet gyors változásai (forradalmak, katonai vereségek, szerb és román megszállás) miatt a cég nem tudott saját belátása szerint gazdálkodni. A termelést, tejbeszállítást megnehezítette az állattállomány csökkenése, leromlása, hiányos tejkezelés, a vasúti közlekedés szétzilálódása. A különböző hatósági 117 BFL. VII. 2. e. Cg. 8127. Vagyonértékelés 1947-ből 118 TML Dombóvári Vajtermelő Közp. i. Alapszabály tervezet. 119 TML Dombóvári Vajtermelő Közp. i. Közgyűlési jkv. 120 Bölöny Ödön 1915-ben a herceg Esterházy uradalom gazdasági felügyelője volt. TML Alisp. i. 4.912/1915. 121 TML Dombóvári Vajtermelő Közp. i. Közgyűlési jkv. 122 BFL VII. 2. e. Cg. 8127. Igazgatósági jelentés az 1918. üzleti évről 326