Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)
V. Kápolnár Mária: Tejüzemek Dombóváron
később intézkedtek. 76 Április 27-én pótlólag elrendelték Cikó, Hant, Ladomány, Döbrököz és Kéty feleslegének igénybevételét is. 77 Az Országos Közélelmezési Hivatal azoknak a tehenészeteknek, amelyek közfogyasztásra szállították a tejet, korpát utalt ki. A megtermelt tej legfeljebb 20%-át engedélyezték helyi fogyasztásra felhasználni. Ezt úgy értették, hogy a házi szükségletet meghaladó valamennyi tej beszolgáltatandó, s ezen mennyiség 1/5-e akár friss, akár feldolgozott formában a község ellátására használható fel. Az alacsony ár miatt több helyen nem akarták átengedni a tejet a főváros megbízottjainak. Ezért a főhatóság felhívta az alispán figyelmét arra, hogy utasítsa a községi elöljárókat, hogy a megbízott cégek méltányos bérleti díj fejében megkaphassák a tejgyűjtő és feldolgozó helyiségeket. 78 A feldolgozási tilalmat a Derby Sajt- és Vajtermelő Vállalat diósberényi és Schmidt János regölyi sajttelepére átmenetileg felfüggesztették, megengedve, hogy az addigi keretek között folytassák tevékenységüket a további intézkedéséig. 79 Augusztus 4-én elrendelték, hogy Szakcs, Mözs, Belecska településeken az összes tejmennyiségből a helyi és házi szükségleteknek megfelelő, de legfeljebb 25%-át dolgozhatják fel tejtermékké, a többit Budapest ellátására kell fordítani. Ugyanakkor Bonyhádvarasd zárlatát feloldották, mert a friss tej szállítását nem tudták megoldani. 80 Szakadat jegyzője is a tilalom feloldását kérte, mert tőlük a határozat meghozatala óta nem vettek át tejet (Budapesten nem találták a rekviráló határozatot). 81 A tejtermelő gazdák nem nagyon iparkodtak eleget tenni a rekviráló rendeletnek, mert voltak kofák, akik helybe mentek a tejért, jóval magasabb árat adtak érte, aztán vonaton Pestre szállították és esetleg némi vizezés után óriási haszonal eladták. 82 Azok a községek, ahonnan a friss tej elszállítása lehetetlen vagy nagyon drága volt, 1918 március-áprilisában sorra visszakapták önrendelkezési jogukat, többek között Mucsfa, Szálka, Grábóc és Ladomány. A Hungária Országos Magyar Vajkiviteli Rt. a háború alatt súlyos válságba került. A dombóvári és temesvári vajtermelő központokban a tejhiány miatt olyan keveset termeltek, hogy fenntartásuk veszteségessé vált. A vidéki tejcsarnokok nagy részében megszűnt a tejátvétel, a központokba szállított tejszín 200-300%-kal kevesebb lett. A gőzüzemű gyárberendezések működtetése gazdaságtalanná vált, hiány volt szénből és minden nyersanyagból, ezért villamos meghajtásra tértek át a gőzgépek veszteséges értékesítése után. Minden jel arra utalt, hogy a vajtermelő központok előbb-utóbb nem kerülhetik el a bezárást. 83 A hatósági rendelkezések az alacsony vaj- és tejár miatt nemcsak Dombóváron és Temesváron tették lehetetlenné a vajtermelést, hanem az egész országban. A vajkészítéshez használt tejért 70 fillért, a tejszállításra átadott tej után pedig 80 fillér/litert fizettek. Az ezt kihasználó ügyeskedők felvásárolták a tejet, titokban vajat készítettek belőle, igen magas, 40-50 koronás áron hozták forgalomba. A legjobb tej szövetkezetekben pedig hatóságilag zárolták a tejet és Budapestre szállították. 84 A termelés nagyfokú visszaesése és a működési zavarok miatt a részvénytársaság vezetése 1918 nyarán döntött arról, hogy a további veszteségek elkerülése érdekében eladják a dombóvári és temesvári üzemet. A dombóvárit eddig irányító Egress Izidor lemondott állásáról, befektetőket keresett s a vezetésével létrejött új társaság a jövő lehetőségeiben bízva megvásárolta a Hungária Országos Magyar Vajkiviteli Rt. Dombóvári Vajtermelő Központjának telepeit, gyárépületeit, vidéki tejcsarnokait, s ezzel új fejezet kezdődött a gyár életében. 85 A háború utolsó éve és a forradalmak időszaka, majd a trianoni döntés teljesen szétzilálták Magyarország gazdasági életét. A termelés talpra állítására merőben új gazdasági, társadalmi és földrajzi környezetben került sor. 76 TML Alisp. i. 14.227/1922. Távirat a székesfőváros tanácsától. 77 TML Alisp. i. 14.227/1922. Orsz. Közélelm. Hiv. elnökétől; és távirat 1917. máj. 9-én a szföváros tanácsától 78 TML Alisp. i. 14.227/1922. Orsz. Közélelm. Hiv. elnökétől 1917. máj. 25-én. 79 TML Alisp. i. 14.227/1922. Távirat 1917. május 8-án. 80 TML Alisp. i. 14.227/1922. 81 TML Alisp. i. 14.227/1922. 1917. nov. 19. 82 Robicsek Ödön Regöly, Belecska, Szárazd megbízottjának panasza 1918. máj. 17. TML Alisp. i. 14.227/1922. 83 BFL. VII. 2. e. Cg. 596. Igazgatósági jelentés az 1916. üzleti évről 1917. ápr. 29-én 84 BFL. VII. 2. e. Cg. 596. Jkv. 1918. jún. 24-én 85 BFL. VII. 2. e. Cg. 596. Igazgatósági ülés jkv. 1918. júl. 14-én; jkv. 1920. ápr. 14-én 316
