Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)
Gaál Zsuzsanna: Egy arisztokrata visszaemlékezései. A Széchenyiek három nemzedéke
A nagyarányú birtokvásárlásból kitűnik, hogy Lajos nem osztotta István öccsének gazdálkodásra vonatkozó nézeteit, aki vele ellentétben adóssággal terhelt birtokai egy részétől megszabadulva arra törekedett, hogy jövedelmeinek tekintélyes részét már ne földjáradékból, hanem tőkés profitból, értékpapírokból és ingatlanokból szerezze meg. 20 István az 1830-as évek közepén már csak kb. 30.000 kat. holddal rendelkezett, Lajos bátyja viszont több mint 107.000 kat. holdat tudhatott magáénak. 21 Széchenyi Lajos és Clam-Gallas Alojzia házasságából 7 gyermek származott, a legkisebb Zsófia születése után két évvel, 1822-ben Lajos azonban özvegyen maradt. 22 Még fiatal ember, természetes, hogy nem sokára újranősült. Ez az új házasság jelentős változást eredményezett családi kapcsolataiban és Széchenyi Lajos karrierjében is. Második feleségét Wurmbrand Francoiset valószínűleg nővére, Batthyány Miklósné közvetítésével ismerte meg, aki családjával Pinkafőn lakott, mindössze 50 km távolságra Wurmbrandék schwarzaui birtokától. 23 Apósa, Wurmbrand gróf a császárné főudvarmestereként nagy befolyással bírt, s így rövidesen sikerült elérnie, hogy újdonsült vejét Zsófia főhercegnő akkor szerveződő udvartartásának főudvarmesterévé nevezzék ki. 24 Az udvari tisztség, amit Lajos 25 éven át töltött be, valamint új rokonsága nem maradt hatás nélkül gondolkodásmódjára. Persze nem gyökeres átalakulásról van szó, hiszen a Széchenyiek aulikus meggyőződése soha sem volt kétséges, hanem csak az értékrendben bekövetkezett apró módosulásról. Széchenyi Ferenc számára még fontos volt, hogy leendő cseh származású menye — Lajos első felesége — már a házasságkötés előtt elsajátítsa a magyar nyelvet, hogy képes legyen születendő gyermekeit magyar szellemben nevelni. Lajos maga is elismerően emlékezett meg felesége „jó magyar nevelésben való fáradhatatlan szorgalmatosságáról". 25 A későbbi évek során viszont már nemigen találkozunk hasonló megnyilatkozásokkal, Lajos hátrahagyott levelezése is — kevés kivételtől eltekintve — német nyelvű. Az elnémetesedés egyébként egész nemzedékére jellemző, a nagyvilági társaságban szinte kizárólag németül beszéltek. 26 Széchenyi Lajos új házassága azonban mindenekelőtt gyermekeihez fűződő kapcsolatában hozott változást. Első felesége halála után tett több hónapos itáliai útjára még magával vitte az ekkor 22 éves elsőszülöttjét, Jánost, később azonban kapcsolatuk ha nem is szakadt meg, de arisztokrata körökben is szokatlan módon elhidegült. 27 A nagyapa, az apa és az unoka portréja közül — nem vitás — legkevésbé Jánosé rajzolható meg. Róla tudunk a legkevesebbet. Ez részben magyarázható a fellelhető források egyenetlenségével, 28 s talán még inkább Jánosnak kevés nyomot hátrahagyó, sikertelen életútjával. Széchenyi János anyja halálakor fiatal, házasság előtt álló, felnőtt férfi, aki megkülönböztetett jogok várományosa, hiszen a törvények szerint apja halála után ő lesz a segesdi hitbizomány örököse, s nagyanyjának Festetich Júliának köszönhetően — aki a birtoköröklést elsőszülött ágon nemzedékekre előre megkötötte — őt illeti majd meg a nagydorogi uradalom is. 29 Széchenyi Lajos második házasságából azonban rövidesen két fiú gyermek is született Imre 1825-ben, Dénes 1828-ban. Anyjuk mindent megtett érdekeik érvényesítéséért, János ellenében is. Az apa-fiú viszony megromlásának valószínűleg volt egy konkrét, személyes oka is. A családi szóbeszéd szerint Széchenyi Lajos első feleségének halála után szívesen közeledett volna Erdődy Agátához, ahhoz a fiatal, s a ránk maradt arckép tanúsága szerint valóban szép nőhöz, aki végül is fiának nyújtotta a kezét. 30 Erdődy Agáta és Széchenyi János házassága nem lett maradéktalanul boldog. A családi levelezésben van is egy erre utaló konkrét megjegyzés, 31 de ezt látszanak igazolni Sándornak a szülők közös életére vonatkozó emlékei is. Egymástól eltérő természetükön túl, ennek legvalószínűbb oka a házasságot végigkísérő állandó pénztelenség lehetett, valamint az a megalázó helyzet, ami Jánosnak apjához fűződő viszonyából eredt. 20 GERGELY 1985. 6-7. 21 SZÉCHENYI 1933. 108. 22 SZÉCHENYI 1913. 455. 23 SZÉCHENYI 1913. 30. 24 SZÉCHENYI 1913. 32. 25 SZÉCHENYI 1913. 24. 26 PODMANICZKY 1984. 114. 27 SZÉCHENYI 1913. 28. 28 Széchenyi Lajos első feleségével való levelezésből mindössze 3-4 levél maradt meg a családi levéltárban. A második házassága idején írt levelei — több mint 2100 db megmaradtak. SZÉCHENYI 1913.4. 29 SZÉCHENYI 1903. 85. 30 SZÉCHENYI1913.36. 31 Françoise fiához írt egyik levelében dicséri fivére szép családi életét, majd így zárja sorait:, János és Agatha példát vehetnének rajta." SZÉCHENYI 1913 294
