Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

Szilágyi Miklós: Szekszárd és Sárköz Jankó János naplójában

nállal jó sürün és vastagon körülcsavarják vagy 50-100 szór szárazon, azután ezt a páncélt megnedvesítik, az kitágul s úgy össze préseli a hasat, hogy az asszony abortál. Az erkölcsi viszonyok egyébként is szörnyen lazák; a leány 14-15 éves korában férjhez megy, de már akkor nem szűz, a szeretőjének elébb is ad, de más ember meg nem kapja. A legény katonai szolgálata előtt házasodik s ilyenkor bizony néhány évi boldog házasság után a férj uramnak 3 évre bucsut kell mondani. Az asszony, mig az ura oda van, gyász ruhát visel. Beszéltem egy feltűnően szép menyecskével, 19 éves volt s már a második ura van; az elsőtől elvált. Honnan került ide ez a nép, biztosat róla nem tudok; állítólag - az úri nép ajkán élő hagyomány szerint a XVII. század végén települtek ide Tolnából. A nagy kocsmában megebédeltünk, akkor jött ki Wosinszky és Haugh; mig Wosinszky d.u. foto- és fonografált

40 én Haugh és Kovácsnak megmutattam hogyan dolgozzuk fel a határneveket, családok neveit stb. stb. Közben a kocsma udvarára óriási nép verődött össze, a lányok és menyecskék körben (akárcsak a kóló) tánczoltak s hozzá énekeltek modern nótákat, amikben Kossuth Ferencz neve is szerepelt.

41 Engem bizony meglepett, hogy ez a nép tudni véli, ki volt Kossuth Ferencz. E tánczoló csoportról Kimmnach elég jó képet adott már az Oszt. Magy. Mon. írásban és Képben IV. k. 277. 1., a mely kép a mostani costumere is jó tájékoztartást nyújt.

42 Ebben a modern costumeben a gyűrűnek találtam egy igen érdekes és eddig uj alkalmazását. A nyakon az ing többszörös csipkegallérja közt egy nvakbársonvt is viselnek, melyet hátul a nyak közepén kötnek meg, a nyakbársony ide eső két vége két ezüst paraszt gyűrűvel végződik s a megkötés úgy történik, hogy tulajdonképen a két gyűrűt kötik össze. Sajátsága e népnek, hogy nagyon nyájas mézes szavú. Azt a megszólitást „Szélkém" már felemiitettem. Ezen kivül a szüle szót is alkalmazza az idősebbekre. A családban a gyermeknek van szüléje, öreg szüléje és a déd öregapja helyett: messzi-szülé-je.

43 Mikor az aratásnak vége, a nép lassankint egészen kiköltözködik a szöllökbe, hol kényelmesen él; ha az öregek mindjárt kezdetben ki nem mehetnek, kiküldik a lányokat és legényeket s azt mondják, hogy a csőszködés közben nem az erkölcsök javára töltenek ott hónapokat.

44 Különben van egy muskotály-fajta szöllöjük, mely másutt nem terem s ez a decsi szagos.

45 Sötét este lett már, mire haza érkeztünk s bizony megint közel van az éjfél most, hogy lefeküdni készülök. 1900. X. 1. Hétfő. Szegzárd. Ma Wosinszky elvezetett az ő alkotásába a múzeumba.

46 Először természetesen a régészeti gyűjteményt mutatta be, s valóban bámulatos, mily teljes kultur képet tud adni a lengyeli kőkorról. amelyet ő maga ásott ki nyolcz esztendőn keresztül;

47 minthogy ez mind publikálva van magyarul is, németül is,

48 e helyütt csak azokat a dolgokat jegyzem fel, amelyek egészen speciális érdeküek ránk nézve. A lengyeli neolithban négy féle hálósuly van, kaptam Wosinszkytól mind a négy féléből;

49 ezek közül igen érdekesek az edényfülek; a kopás minden kétséget kizárólag megmutatja, hogy ezek vizben használva voltak s hogy tényleg hálósúlyul szolgáltak, bizonyitja az élő analógia. Wosinszky sokáig nem tudta, hogy mik ezek, de aztán egyszer Stralsundban látott hálókat ilyen edényfülekkel felsulyozva, igy határozta meg a lengyelieket is. 40 Wosinsky fonográfos népdalgyűjtéséseiről 1. Gaál 1979. - Sajtóhíradás a „beszélőgép" megérkezéséről és kipróbálásáról: Tolnavármegye, 1899. november 19/4. - Wosinsky 1900. árpilisában már előadást tartott a múzeumegyesület közgyűlésen a sárközi népköltészetről {Tolnavármegye, 1900. április 8/1-4), valószínűleg az ekkor kivonatosan közölt előadása jelent meg két esztendő múlva: Wosinsky 1902: 49-56. 41 Kossuth Ferenc (1841-1914) apja hamvainak hazahozatalakor, 1894-ben tért haza Magyarországra, s hamarosan poltikai szerepet vállalt: 1895-től országgyűlési képviselő volt (Kenyeres 1967: 978). 42 A Kimnach László készítette egész oldalas rajz Baksay Sándornak a Sárközt néhány mondatban bemutató Dél-Dunántúl-leírását illusztrálja (Baksay 1896: 263-360; a rajz: 277). 43 A nyelvjárási sajátosságokról 1. Kovách Aladár (1904c: 267-271, 333-338) ismertetését. 44 Leírása: Csalog 1936: 142-153; Katona 1962: 152-157. 45 Katona Imre (1962: 75) szerint „Híres volt a decsi szagos, a bátaszéki fehér és a szekszárdi vörös, ezeket az egyenlő értékű és rangú borokat különkülön márkaként hozták forgalomba". 46 Ez a múzeum-ismertetés az új gimnázium oktatási célra még igénybe nem vett termeiben 1899. június 4-én fényes külsőségek között megnyitott ideiglenes kiállításra vonatkozik (v.o.: Gaál 1977: 13-14; az ünnepségről szóló, s a kiállítást is ismertető részletes sajtótudósítás: Tolnavármegye, 1899. június 11/1-5.). Az 1902. szeptember 1-én ünnepélyesen megnyitott múzeumpalota építése - melyről Jankó nem is tesz említést - éppencsak elkezdődött: 1899. decemberében mutatta be Schickedanz Albert a terveket, s kapott megbízást a kiviteli terv és költségvetés elkészítésére; 1900. májusában írták ki az árlejtési pályázatot; valamikor augusztus végén kezdett hozzá a kivitelezéshez egy pécsi vállalkozó, novemberben tartották a bokrétaünnepélyt, és 1901. nyarára fejeződött be az építkezés (Szilágyi 1984: 276). 47 Wosinsky régészeti munkásságának ismertetésére 1. a Haugh Béla (1908) által írt életrajzot; lengyeli kutatásainak tudománytörténeti értékelése: ZalaiGaál 1995: 59-79. 48 V.o.: Wosinsky 1885. - A Jankó érdeklődését felkeltő egyéb régészeti leletek azonosításához 1. még Wosinsky 1896. 49 L. a gyűjtőút eredményeként a Néprajzi Múzeumban leltárba vett tárgyak között mint Wosinsky ajándékai a hálósúlyok is szerepelnek: Szilágyi 1984: 273. 254