Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

László Bartosiewitz: Váralja-Várfő középkori állatcsontleletei

által lakott Nyirzó valamint Asszonyfalva, Kövesd és Újfalu is pusztává lett. (Szigetvár eleste után egyes falvak, mint például a rácok által lakott Lángfő valamint Mórágy Veszprémnek adóztak, de ugyanakkor a „zsoldos rácok" által lakott Bátaszék „hódulatlan" volt, azaz nem adózott sehová sem.) Kürt vagy Kürtös Lak neve meglehetősen keveset fordul elő a forrásokban, s ha a szigetvári jegyzékek Lak faluja kiesik a sorból, akkor még rosszabb a kép.

88 Ugyanakkor, mint láttuk igen nagy segítséget jelentett azonosításánál a bőséges helynévi anyag. Kürtös esetében a helyzet épen fordított. Meglehetősen jó írott anyag mellett mindössze egyetlen olyan helynevet ismerünk, mely a falu nevére utal, azt is meglehetősen távol Kürtös feltételezett helyétől. A mai nánai (Alsónána) határban, a belterület északkeleti végénél lévő magaslatot nevezik Kürtös hegynek}

9 Ezt a helyi szájhagyomány sajátos módon összeköti másik két magaslat, a nyéki határ közelében lévő Kesztöc (Kesztőcs, Kësztus) és a Klokocsek (Glokotzeh, Glokocsek valószínűleg délszláv eredetű) nevével. Elmondás szerint ez valaha ez a terület ,JCesztőc és Klokocsek vezérek vadászterülete volt. A vadászkürtöt a Kürtös tetőn fújták meg. Mindhárom domb: Kürtös, Klokocsek és Kesztöc azonos magaságú és könnyen beláthatok egymásról."

90 Ez arra utal, hogy noha a nevek több évszázadon keresztül fennmaradtak a háromszori népességcsere eredményeként eredetük teljesen feledésbe merült. Érdekes módon Kürt, Kürtös, vagy Kürtösre utaló név a középkorra vonatkozóan nem bukkan fel sehol, Csánki sem ismeri és a későbbi forrásokból is csak annyi derül ki egyértelműen, hogy beletartozott a délnyugat sárközi falvak körébe és nagy valószínűséggel nem a síkon, hanem a dombszélen, vagy a dombok közötti völgyek valamelyikében kereshetjük. A pénzlelettel kapcsolatosan végül is az keltette fel érdeklődésünket Kürtös iránt, hogy a PatakiAndrásfalvy féle térképek mindegyik változata következetesen ugyanoda, vagyis a lelet közelében terepbejáráson talált dombszéli falumaradvány területére jelölte.

91 (6-7.kép) Ennek okát azonban nem indokolták, ezért ebből a szempontból is összevetettük a magyar és török jegyzékeket, leírásokat és a következőket tapasztaltuk: A bátai apátság Sárközben és környékén lévő birtokairól 1535-ben készített összeírásban Kürtös neve nem szerepelt, de 1558-59-ben mint a „kesztölci káptalanhoz" tartozó, Szigetvár számára újonnan meghódított falu került fel a jegyzékekre évi 14 forint adóval.

92 1560-tól már mint a titeli káptalan volt birtokát adóztatják, 1561-ben és 1565-ben a lakott telkek száma 7, a puszta telkeké 1, illetve 3. Egy-egy telkes jobbágyra 2 ft cenzus jut.

93 A török defterekben 1554-ben találkozunk először a falu nevével mint szultáni hass birtokkal a szászi nahie adózó falvai között 4 fő adózóval. Ez a bejegyzés Kürt-nok nevezi, de előtte Apáti mellett Kürtös néven is találunk 16 adózót. 1556-ben ismét a szászi nahie összeírásában 15 fővel szerepel újból Apáti és Nyirszó társaságában.

94 Néhány évvel később, 1572-ben az új defter szerinti fajadó defterben a szekszárdi kerület összeírásában Kürd-ként jegyezték fel, ekkor 19 adózóval.

95 A szigetvári összeírások ugyan nem voltak segítségünkre a falu helyének kérdésében, a defterek alapján azonban már sejtem lehetett, hogy ezt a falut sem tehetjük a mai Várdomb környékére. A környékbeli falvak és városok kezdettől fogva ugyanis a szekszárdi nahiehoz tartoztak mint kincstári hass birtokok és nehezen elképzelhető, hogy egyetlen közbeékelődött település tartozott volna mintegy kivételként - következetesen Apátival együtt említve - Szászvárhoz. A már többször idézett 1627. évi birtokfelsorolás is ezt erősíti: „Kürtös, közel Mórágyhoz, jó falu ráczok lakják."

9

* A bátai apátság egykori birtokai ügyében tartott pozsonyi tanúkihallgatáson 1669-ben azt vallja a két bátai és egy-egy decsi és nyéki tanú, hogy „Kürtös Mysko (Nyirzó?) és Sziács között vagyon, Rácok lakják , pécsi püspök úr bírja. " Egy 167l-es levélben pedig az áll, hogy ,#z Kürtösi Ráczok is azt mondják, hogy a mórágyiakkal egy úr bírja őket."

91 Mindebből tehát az következik, hogy Kürtöst nem a Buda-eszéki út mentén, a mai Várdomb közelében kell keresnünk, hanem valahol a Mórágy és Bátaapáti közötti területen. Nagy valószínűséggel a Kismórágytól délre lévő terepszakaszon, ahol a Bátszék-bonyhádi műút leszakadt, löszös partoldalában középkori sírok, az út fölötti területen pedig a felszínen telepnyomok találhatók.

9 (8.kép 2) 88 V.o. a 42. jegyzettel. 89 Német megfelelőjeként az 1852-es és 1860-as kataszteri térképen a Kortasberg elnevezés fordul elő (TMFN 1981, 490.) 90 TMFN 1981,491. 91 PATAKI 1936,20-21. közötti térkép 17.sz. 92 TÍMÁR 1997,222, 225,231,247. A kesztölci káptalanra vonatkozóan ld. 30. jegyzet. 93 TÍMÁR 1997,277,370,378., VASS 1978, 152., SZAKÁLY 1969,30,58. 94 VELICS-KAMMERER 1890, 167-168., valamint 1886,184. 95 VELICS-KAMMERER 1886, 242. 96 SZÉKELY 1889,33. 97 Róluk pedig már az 1669-es tanúvallomásban is az állott, hogy Veszprémnek adóznak, de a szentmártoni apátúr a birtokos. (HEGEDŰS 1997, 203205. V.o. SZILÁGYI 1992, 35.) 98 Amennyiben Nyirzó, Apáti, Sziács és nem utolsó sorban Mórágy többször említett közelségét egyaránt figyelembe kívánjuk venni, ez a terület és lelőhely látszik a leginkább elfogadhatónak mint Kürtös egykori helye. Egyetértünk tehát a Mórágy történetét feldolgozó Szilágyi Mihállyal abban a kérdésben, hogy mindkét falut a mai Mórágy közigazgatási területén belül kell keresnünk. Talán mégsem volt szerencsés azonban a három település XVI192