Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)
László Bartosiewitz: Váralja-Várfő középkori állatcsontleletei
Ez a 9 pénz megállapíthatóan 6 féle előlapi és 6 féle hátlapi verőtővel készült és az is látható, hogy nem mindig azonos verőtőpárokat használtak. Ez adódhat abból is, hogy csak a sérült, vagy törött verőtövet pótolták és nem a verőtőpárt cserélték le, de adódhat abból is, hogy munkakezdéskor a verőtöveket véletlenszerűen párosították össze. Mindegyik darab közös jellemzője, hogy a hátlapi körirat I betűjét a Madonna ölében ülő kis Jézus feje félig takarja. Az I.tábla 171-6,7,8,9-nél a vésnök a király nevének L betűje helyett—nyilván tévedésből— I betűt poncolt a verőtőbe. Szulejmán szultán 1529-ben megtámadta Ausztriát. Szeptember 25-től október 14-ig Bécset ostromolta, Ferdinánd erős védőserege és a közelgő tél azonban visszavonulásra kényszerítették. A védők között volt katonáival és fiával (a későbbi szigetvári hőssel) Zrínyi Miklós is. Ferdinánd horvát királlyá választásakor és az ostrom idején tett szolgálataiért engedélyezte Zrínyinek, hogy Horvátországban, saját bányájának ezüstjéből magyar királyi dénárokat veressen. 28 A leletünkkel jelentősen megemelkedett ismert változatok száma azt jelzi, hogy Zrínyi valóban pénzzé verette Gvozdanskóban (a mai Kosztainica határában) bányájának évi 200 kilogrammos ezüsttermését. A Ferdinánd nevére vert dénárok az alábbi változatokban találhatók leletünkben (Il.tábla): 230-1. 0,60 g FERDINA«D«G«RVN1530« PATRON—VNGARI 230-2. 0,51 g FERDINA:«D:«G:«R:«VNG1530:« A válsztójelek hármaslevelek. PATRON—VNGARI 230-3. 0,43 g FERDINA:«D:«G:«R:«VN:«1530:« A válsztójelek hármaslevelek. PATRON:«—:«VNGARI:« A válsztójelek hármaslevelek. 231-1. 0,58 g FERDINAN«D«G«R«VNG«1530« PATRONA-—NS—«VNGARI 231 -2. 0,62 g FERDINA«D«G«R«VNG 1530« PATRONA—[N.S]—VNGAR 231-3. 0,50 g FERDINAN«D«G«R«VNG«1530« PATRON-—N[.S]—»VNGARI 235. 0,55 g FERDINAN«D«G«R:VN«1«532« A címer felett lóhere? PATRON»—sasszárny—«VNGARI Néhány igen érdekes megfigyelést tehetünk az utolsónak bemutatott dénár kapcsán (Il.tábla 235). A címer első mezőjében az általános 3 helyett 4 vízszintes csík van és a Madonna ábrázolása is kissé eltérő a korábbi Ferdinánd nevére vert Zrínyi-dénárokétól. Itt is jól látható a Madonna bal karja, de nincs annyira kihangsúlyozva, mint a gvozdanskói és a jegy nélküli bécsi véreteken, valamint eltérő a kis Jézus testtartása is. Mindent összevetve ez a Madonna-ábrázolás igen elütő az eddig ismertektől, feltűnően szép kompozíció. Ugyancsak feltűnőek az A betűk helyett alkalmazott A-k is. Erre az eltérő címer- és Madonna-ábrázolásra már Harsányi is felhívta a figyelmet 153 l-es körmöcbányai dénárokon, 29 a magunk részéről annyit tehetünk még hozzá, hogy ugyanez a Madonna látható csekély számban a már említett körmöcieken, az 153l-es S-A jegyű (Ill.tábla 234) a címerpajzsban szintén 4 csíkos szomolnoki vereten, valamint az 1532-ben vert C-liliomos (Ill.tábla 227) kassai dénárokon is. A jellegzetes A betűk előfordulnak a jegy nélküli és az 1527, 1529, 1530-as C-liliom verdejegyű dénárokon is. Anélkül hogy bármilyen következtetést levonnánk, meg kell jegyeznünk, hogy ezek a megfigyelések aligha véletlenek sorozatából adódnak, az összefüggés közöttük nyilvánvaló. Táblázatunk sorrendjében nézve a véreteket az alábbi megjegyzéseket tehetjük még: Érdekes veret a Ill.tábla 37 számú S-B jegyű dénár, alaposan szemrevételezve, kétségkívül megerősíthetjük Pohl Artúr megfigyelését, miszerint ismeretesek olyan budai veretű pénzek, amelyek ugyanannak a kéznek a munkái, mint az Újlaki-dénárok. 30 Az előlap címerábrázolása eltérő (sávozás, leopárdfők), a körirat betűi azonban mindkét oldalon azonosak az Újlaki-dénárokéval és azonos a Madonna-ábrázolás is. HARSÁNYI 1917, 87-88. HARSÁNYI 1918,65-80. 169d, 169e számok alatt. POHL 1972,60. 183
