Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 19. (Szekszárd, 1996)

Gabler Dénes–Horváth Friderika: A szakályi terra sigillaták és helyük a bennszülött telep kerámiaspektrumában

Szürke bevonatú pannóniai áru A jellegzetes pannóniai pecsételt kerámia 37 darabbal van képviselve anyagunkban; százalékaránya a carnuntumihoz viszonyítva 2:1. A szakályi leletegyüttes nagyobb részesedése mintegy igazolja ennek a kerámiafajtának erős kötődését a késő kelta edényművességhez. 108 Bár korábban aránylag jelentős számú pecsételt díszítésű darabot közölhettünk Szakályból, a XLIII. gödör anyagában díszített példányt nem találtunk. A pecsételt díszű kerámia kialakulása az 1. századra nyúlik vissza, ennek a gödörnek leletei közt azonban nem regisztrálhatók azok a La Tène hagyományú formák, amelyek pl. A tabáni telepen vagy Adonyban gyakoriak; sokkal inkább jellemzők azok az átmeneti típusok, amelyeken a finoman iszapolt világosszürke agyag színben alig különböztethető meg a rajta levő szürke bevonattól (Glanzton). Anyagunkban főként a keményre égetett, világosszürke (Munsell 10 YR- 6/1), finom porózus anyagú, sötétszürke bevonatú áru található. A gyártmányokat agyag, szín és felület alapján V. Gassner osztályozta. Az általa meghatározott 4. csoportba sorolható fényes, szürke (Munsell 2.5 Y-5/0), ill. fekete, fényes, de már jobbára kopott felületű áru fedezhető fel anyagunkban. A XLIII. gödörben kizárólag a sigillatagyártástól átvett Drag. 37 forma található. A jobb minőségű darabok felületének technikája (Glanzton), bevonata is a sigillatagyártás hatását mutatja. Ez a kerámia tehát „római" edénytípusokat gyártó officinákban készülhetett a 2. században, esetleg már az 1. század legvégén. Jelen esetben a késői keltezést erősíti az a megfigyelés is, miszerint a korábbi gödörrészben nem került elő pannóniai szürke bevonatú kerámia; ilyen típusokkal csak a 2. század második felében vagy éppen a 3. század elejére tehetőbeásás anyagában találkozhatunk. Leggyakoribb a negyedkörív (Viertelrundstab) peremű, viszonylag széles peremsávú edény, amelyen mindössze egy sor finom rovátkolás (Rädchenverzierung) található, a tojásfüzért pedig vékony, plasztikusan kiemelkedő léctag helyettesíti ritka rovátkolással (17. kép 3-7.). A pecsételt díszű edények műhelye Pannónia keleti részén is főként ott kereshető, ahol terra sigillatautánzatokat is gyártottak - így Aquincumban, Gorsiumban és Brigetióban. Gorsiumban fém pecsételőt találtak az ásatások során , amely a kerámiatípus díszítésének kialakítására is alkalmas lehetett. A gyártó központok közt lehetett még Sirmium is. A tartomány déli részén önálló műhelyekre engednek következtetni az itt fellelhető pecsételt díszű kerámiának a nyugat-pannoniaitól eltérő tipológiai-stiláris sajátosságai, amelyekre már Nagy L. is felfigyelt. Ilyen officinára utaló konkrét evidenciát - pecsételőket - azonban csak Moesia superior szomszédos területéről, Singidunumból ismerünk. 122 123 A szakályi tálhoz hasonló edény mind Carnuntumból , mind Zalalövőről ismert, a közeli párhuzamok mégis inkább Aquincumban, Gorsiumban és Sopianaeban találhatók. Maga a típus egyetlen teljes profilt mutató darab alapján rekonstruálható (17. kép 7.), amelyen világosan látható a Drag. 37 formára jellemző ívelt körvonalú, aránylag keskeny „reliefmező", amelyben a díszítést 5 sorba rendezett, sűrű rovátkolásokból álló horizontális köteg helyettesíti. A „képmezőt" lent horizontális bevájt vonalak zárják. A pecsételt díszű kerámiának - a moesiain kívül -Jelentős műhelyei voltak Daciában és Tharciában, ugyanakkor ez az edényfajta rendkívül ritka Noricumban. Kelet-Pannon iában feltehetően a 3. században is gyártották a pecsételt kerámiát, és minden valószínűség szerint a szakályi telepet ellátó műhelyek is még működhettek a 3. század elején. A gyártmányok finomított időrendje ill. az egyes, lokalizálható műhelyek gyártási programja még nincs kidolgozva, így időrendi elhelyezésük csak tágabb határokon belül lehetséges. 108 Gabler 1982b, 87 109 legutóbb Gasner 1993, 360 110 Bónis 1969, 357 111 Barkóczi-Bónis 1954, 169- az átmeneti típushoz Id. Gabler 1989, 471-472 112 Gassner 1993, 362-363 113 A pecsételt kerámiához ld. Maród 1991, 377114 Gabler 1977,165 Abb.l 1,1; Gabler 1989, 472 115 Póczy 1956,73-136; Parragi 1971, 60-79; Pető 1976, 86-95; Pető 1979, 271-285 116 Fitt 1976, 62; Bánki 1975, 138-147 117 Bonis 1979, 142 118 Bánki 1974,209 119 Brukner 1981, 49-52; Gassner 1993, 360120 Maróti 1991,377 121 Bojovic 1977,49 122 Gassner 1993, Taf.4,22. 123 Maróti 1990, Abb.5,1 124 Póczy 1956 Abb. 10,2 125 Bánki 1982, Taf.XII.233 126 Fülep 1974, Abb. 17,5 127 Gabler 1989, 472 128 Bónis 1942, Taf.XXI.48

; Póczy 1956, Abb.10,1; Maróti 1990, Abb.5,9 129 Gudea 1989,453130 Kabakchieva 1986, 156, Abb.7,11,18-19 131 Karnitsch 1962, 115-116; Morton 1965,195 Urban 1984, 121; Artner 1994, 32. 132 Nagy 1942,635 133 Gabler 1977, 228 156