Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 19. (Szekszárd, 1996)

Solymár Imre: „A jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós elejtetett, áldozata lőn a vallási-politikai harcnak"

munkálatok során csak két évvel később, 1893. december 2-án terjesztette elő ugyanis kötelező polgári házasságról szóló törvényjavaslatát gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter. Ez volt az első egyházpolitikai reformtörvény. Követték az állami anyakönyvvezetésről, a szabad vallásgyakorlatról, a vegyes házasságokból származó gyermekek vallásáról, az izraelita vallás egyenjogúsításáról - az ún. zsidó recepcióról - szólók. Ezért, s ezek ellen megindult, s rövidesen nálunk is dúlt - a kultúrharc! XIII. Leó pápa enciklikája tiltakozására, katolikus szervezkedésre hívta fel a magyarságot. A pécsi egyházmegye számára 1894 januárjában adta ki egyházpolitikáról szóló körlevelét Dulánszky Nándor megyéspüspök. Január 16-án megtartatott az első országos katolikus nagygyűlés. E folyamat - a meghirdetett egyesülés, „tömörülés", érdekvédelem jegyében - egy év alatt elvezetett a katolikus Néppárt létrehozásáig. Az 1892-es választáson a völgységi választókerület Perczel Dezső bonyhádi ügyvédet - ki 11 éven át alispán is volt - juttatta a Parlamentbe. (Perczel katolikus, felesége a nagyszékelyi református pap leánya. ) Boldogult édesatyja igazságügy-miniszterségét számon tartották, ám a kortársak hangsúlyozzák, nem csak a Perczel név jó csengése, de rokonszenves egyénisége miatt fordult felé a közbizalom. Perczel liberális volt, vagy ahogy Rosenthal Tóbiás bonyhádi főrabbi éltette: „a valódi szabadelvűség zászlóvivője". Korteshadjárata során völgységi programbeszédében 22 éppen Bonyhádon, ahol jelentős volt a lutheránusság és a zsidóság száma - előbbieknek az evangélikus gimnázium „ügye előmozdítását" , utóbbiaknak a recepció támogatását ígérte. Feltűnő volt, sőt a jelenlévő katolikus papság számára egyenesen sértő, hogy az ország katolikusságát felzaklató - éppen aktuális - elkeresztelési kérdést „egyetlen szóval sem pendítette meg". Az akkor már jeles tudósnak számító, völgységi ősrégészeti publikációiról országosan ismert Wosinsky Mór apari plébános a bonyhádi esperesi kerület élén állt, ahogy Ortvay Tivadar - némi éllel - később megjegyezte: „Ha nem is tudományos érdemei, de lelkészi buzgósága miatt." A „nemtetszést" közvetíteni az ő tiszte lett volna. Haugh Béla úgy tudja, Perczel „színvallásra késztetése" hivatalos jellegű felszólítás volt , ám Wosinsky 1894 elején majd magánlevélként jelöli meg, melyben mindössze „neheztelésének" adott kifejezést. Mivel - pártállásától függetlenül Perczellel nem csak hogy emberileg rokonszenvezett, de barátságban is volt vele, szinte előkészítette számára a kitérő választ: A katolikus ügy nem említését - úgymond - csak úgy tudja megérteni, ha „...mint jó katolikus, ügyünknek támogatását - direkt ígéret nélkül is - magától értetődőnek tartja." Perczel válaszol. 1892. január 23-i levelének legfontosabb része az elkeresztelési kérdésre nézve: „Jó katholikus voltam, vagyok és leszek is mindenkor és csak helyesléssel és elismeréssel nyilatkozhatom az e részben a legilletékesebb faktor, az ország hercegprímásának e kérdésben elfoglalt álláspontjáról, melyre én is helyezkedem és remélem, hogy ez alapon a kérdés szerencsés megoldása lehető lesz." Egy további mondat után pedig: „A katholikus autonómia megszervezését én is óhajtom, de csakis egy életképes és életerős és épp ezért a világi elem kellő túlsúlyát biztosító autonómiáét."' 12 Rácz Lajos, 1972. 13 Ezek: az 1894. évi XXXI. - XXXII. - XXXIII. és az 1895. évi XLII. és XLIII. törvénycikkek. (Lásd: Magyar Törvénytár) 14 A „Constanti Hungarorum" kezdetű enciklika, Buda török uralom alóli visszafoglalásának évfordulóján, 1893. szept. 2. - Balogh Margit - Gergely Jenő, 1993. 120. 15 Dulánszky Nándor pécsi püspök körlevele az egyházpolitikáról. = M.Á., 1894. jan. 6., 1. p. 16 A pesti Vigadóban. Válaszul a kormány szabadelvű nagygyűlést tartott. Balogh Margit - Gergely Jenő, 1993. 122., Salacz Gábor, 1974. 94. 17 Kasza József: Katolikus tömörülés. = Pécsi Közlöny, 1893. júl. 30., 1-2. p. - A Néppárt szükségességét az 1894. nov. 17-i székesfehérvári kat. gyűlésen mondták ki, alakuló értekezlete 1895. jan. 28-29. Lásd: Szántó Konrád, 1988. 497-498., K. Török Mihály Miklós, 1933. 100., Balogh Margit - Gergely Jenő, 1993. 122. A Néppártról lásd: Szabó Dániel, 1977. 18 Tolnavármegye (a továbbiakban: TVM.) 1893. okt. 22., 3. p. 19 Perczel Dezsó ügye. = Budapesti Hírlap, 1894. jan. 22., 2. p. 20 TVM., 1893. okt. 22., 2. p. 21 Wosinszky Mór nyilatkozata. = TVM., 1894. jan. 28., 4-5. p. „Bizonyos visszatetszést" említ: Haugh Béla, 1908. 62. 22 Az 1890. évi népszámlálás szerint Bonyhádon 2680 r. k., 2066 ev., 1274 izraelita élt és kevés számú ref. Ez 43%, 33%, 20% és 4%. - Vörös László, 1942. 11. 23 Tolna megyében ekkor csak 2 algimnázium működött. 1892-ben mozgalom indult a bonyhádi ev. esperességi algimnázium 8 osztályos főgimnáziummá alakítása érdekében, ehelyett Szekszárd járt sikerrel. Kolta László, 1991. 34-35. 24 Publikációi a Völgységből, ittléte alatt: A lengyeli őstelepről 16 közlemény, nagy összegző munkáját megelőzően. Lásd: Haugh Béla, 1908. 44. Ezek közül az AE. V. kötet (1885) 391-393. oldalán a levelezés rovatban megjelent tudósítás aláírása: Závod, 1885. október hava. - Lengyelen kívül a Völgységből: a Bonyhádvidéki bronzlelet (AÉ. X. 1890.29—42.); W. Mór nagymányoki népvándorláskori sírleletei (AÉ. X. 1890.432-435); A harci földvárról (AÉ. XII. 1892. 339-341). - Azt, hogy Tolna vármegye régészeti monográfiáját az apari plébános írja, közli többek között: TVM., 1893. jún. 4., 2. p. - Völgységi időszakának e területen kívüli kutatásai, publikációi: a kurdi etruszk bronzedényekről (1885); „Apar, 1891. januárius havában" keltezéssel a rácegresi leletekről (1891); a gerjeni ásatásokról (1891); a kaposvölgyi népvándorláskori üstről (1891); „Apar, 1891. deczember havában" keltezéssel szintén a gerjeni ásatásokról (1892); „Apar, 1892. május" keltezéssel az abaligeti cseppkőbarlangban és közelében lévő római sírokról (1892); végül az 1892. évi gerjeni ásatásokról (1894). - Publikációinak jegyzékét lásd még: Ortvay Tivadar, 1908. 5-6. 25 Ortvay Tivadar, 1908. 13. 26 Haugh Béla, 1908. 62. 27 TVM., 1894. jan. 28., 4. p. 28 Uo., és Pesti Hírlap, 1894. jan. 23., 7-8. p. 29 TVM., 1894. jan. 28., 5. p. 30 Forster Gyula, 1914., Szántó Konrád, 1988.497. 51)