Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)

V. Péterfi Zsuzsanna: A Bátaszék–Kövesd pusztai későrómai temető

történeti eseményekből következtethetünk, s a 374-75. évi súlyos szarmata-quád betörésre, de méginkább a 380-as évekkel induló gót betelepítésre lehet gondolni. A temető területe a régészeti szakirodalomban már Wosinsky Mór óta ismert,

121 aki római sírokat, valamint épületmaradványokat egyaránt említ itt. Mind ő, mind Simonyi Dezső úgy vélték, hogy Kövesden át húzódó limes-út Ad-Statuas nevű állomása is itt keresendő.

122 Ugyan ez a kérdés már eldőlt, s Ad-Statuas auxiliáris táborát ma már Várdombbal azonosítja a kutatás, de tény, hogy Kövesd puszta területéről számos településre, villára vagy esetleg katonai állomásra utaló nyom van.

123 Meg kell említeni még, hogy a római sírok leletmentése során nagyméretű fazekaskemencék is kerültek elő nagymennyiségű cseréptöredékkel együtt.

124 Visy Zs. úgy véli, hogy e kemencék elsősorban téglagyártásra voltak berendezve, s a cohors VIII. Breucorum és a cohors II. Asturum et Callaecorum által készített téglák innen jutottak el más erődökbe.

125 A feltárásokat irányító Dr. Rosner Gyula elmondása szerint valóban volt téglaégetésre alkalmas kemence a területen, de a kemencék többsége edényégető volt. A kövesdi temetőt használó lakosság minden bizonnyal egy közeli villához, egyéb településhez, vagy éppen Ad Statuas castrumának canabaejához tartozott, s nyilvánvalóan közülük kerültek ki a fazekaskemencék használói is. 97