Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)

Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj

(1939), A szomjúfalvi tanítóválasztás. Színjáték. (1941), A holdak szigete. Mesék (1944). „Rab" című regényét említi: A Magyar Társadalom Lexikonja. A Magyar Társ. Lex. kiadóvállalat kiadása, Bp., 1930. 256., - Irodalmi működéséről a megyei sajtó: A váraljai harangok. TÚ., III. évf. (1921). 36. szám, aug. 27., 3., - Műkedvelő előadás. TU., VIL évf. (1925), 12. szám,, márc. 28., 5., - A tolnaváraljai ref. pap színdarabja Kaposvárott. TU., IX. évf. (1927), 11. szám, márc. 12., 6., -Jánosi György írásai a külföldi irodalomban. TÚ., XVIII. évf. (1936), 13. szám, febr. 15., 1-2.,-Jánosi György újabb könyvsikere. TÚ., XIX. évf. (1937), 36. szám, máj. 12., 2., - A láthatatlan szélmalom. Könyvism. TÚ., XIX.. évf. (1937), 85. szám, nov. 6., 2., - Jánosi György finnországi irodalmi sikere. TÚ., XIX. évf. (1937), 96. szám, dec. 11., 3.,-LiplopPali a karácsonyi könyvpiacon. Jánosi György új meséskönyve. TÚ., XXI. évf. (1939), 97. szám, dec. 13., 2., - Jánosi György negyedszázados varaljai lelkészi jubileuma. TÚ., XXV. évf. (1943), 69. szám, szept. 25., 2. 56. Dlusztus Imre: Forgószél. Novellák. Pannónia nyomda, Bonyhád, 1929., - Gulyás Pál: i. m. V. kötet(1943), 860. 57. Lombos Alfréd: Petőfi életképek. Nyomatott Raubitschek Izórnál, Bonyhádon, 1936., - Lombos Alfréd: Danubius. Politikai történeti korrajzok sorozata 7 részben. Nyomatott Raubitschek Izórnál, Bonyhádon, 1936., - Petőfi életképek a színműsorozatban. TÚ., XIX. évf. (1937), 9. szám, febr. 6.,3. 58. „Die Einwanderer" című népszínművéről: Színdarab a német bevándorlásról. TÚ., VII. évf. (1925), 8. szám, febr. 28., 1-2. 59. Válogatott irodalmi műveinek újabb kiadása: Wilhelm Knabel: Zur Heimat zieht der Brotgeruch. Aus dem Lebenswerk. Tankönyvkiadó, Bp., 1982. (Mivel a Völgység német nyelvű irodalmának feltárása külön kutatást igényel, az irodalmi topográfiába nem vettem fel Hőgyészről, Bonyhádról szóló versét, Izményről írott prózáját.) Munkásságáról lásd még: G. Lengyel Éva: Knábel Vilmos életmű-bibliográfia. Kiadja a Magyarországi Németek Szövetsége és a Tolna megyei Könyvtár, Szekszárd, 1989. 60. Verseinek kéziratos kötetét dr. Kolta László őrzi. Politikai versei, bökversei a „Hűséggel a Hazához" mozgalomról szóló történeti és helytörténeti irodalomban! írt Cikóról, Bonyhádról, Hidasról stb. (Irodalmi topográfiámba nem vettem fel!) 61. Beké György: Tamás Menyhért ecetfái. A „madéfalvi boly" első költője. Forrás, VII. évf. (1975), 4. szám, 69-71., - N. Horváth Béla: A hűség költője. Tamás Menyhért költészetéről. Dunatáj, V. évf. (1982), 3. szám, 35-40., - Bakonyi István: Tamás Menyhért költői kibontakozása. Dunatáj, XII. évf. (1989), 4. szám, 33-35. - Megjelent verseskötetei: Szövetségben a fákkal (1974), Küszöbök (1978), Messzülő ég (1980). Megjelent regényei: Vigyázó madár (1981), Holtág (1983), Esőrácsok (1984), Mérleges idő (1985), Előcsend (1986), Balbina (1987), Forradások (1989), Cserefának füstje (1991). Valamennyi a Szépirodalmi Könyvkiadónál! 62. Tamási Áron „Szirom és boly"-a, Czakó Gábor „Iskolavár"-a. Lásd Kisdorognál és Lengyelnél! 63. Baka István Bonyhádon megjelent versei: Hét csillagkép (1965), A szabadság pillanata (1969), Szeretlek, s már az sem segít (1969), Ág az ághoz (1969), Altató (1969, 1970), Nem vagy itt (1969), Elment a gyermek (1969). - Valamennyi „érkező" jeligével. 64. Varga S. József: Hűség. Babits Kiadó, Szekszárd, 1990. 65. Mészáros Sándor: A kék hegyeken túl... Magvető Könyvkiadó, Bp., 1987. JAK füzetek, 29. 66. Devecseri Zoltán, Beyer Béla, Johann Herold stb. 67. VMÖM., 4. kötet (1963), 146. 68. Györffy György: István király és műve. Gondolat, Bp., 1977. 50. - A kritikai kiadás Thuróczyt veszi Vörösmarty forrásának. Lásd: VMÖM., 4. kötet (1963), 408. 69. Földes Péter: Árpád után. Zolta korának regénye. Móra Ferenc Kk., Bp., 1977. 160. 70. Uo.,164. 71. VMÖM., 1. kötet (1960), 617-618. 72. VMÖM., 5. kötet (1967), 177. 73. A Baranya megyei önkormányzat levéltárában, Pécsett. 74. VMÖM., 2. kötet (1960), 469. 75. Kozocsa Sándor: i. m. 1937. 8. - Hajna párja megmaradt Étének, mivel Dugonics „Etelká"-jának párja is Eté. A névadás tehát Perczel Etelka nevét hivatott rejteni. Lásd: Trencsényi-Waldapfel Imre: Jegyzetek a Zalán futásához. In: Trencsényi-Waldapfel Imre: Humanizmus és nemzeti irodalom. Akadémiai K., Bp., 1966. 170-196. Hivatkozott rész: 170-17L 76. Kozocsa Sándor: i. m. 1940. 9-10. 77. Solymár Imre: Bonyhád - hajdan Bonyha. In: Bábel Ernő - László Péter szerk.: Tanulmányok Bonyhád történetéből. Kiadja Bonyhád Város Tanácsa és a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat, Bonyhád, 1987. 39-63. - Bonyha testvére Bolya, mint személy, illetve helynév szerepel a kritikai kiadásban. Lásd: VMÖM., 5. kötet (1967), 413. 78. VMÖM., 17. kötet (1965), 20.