Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)

Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj

fiatalabb bonyhádi svábleányt, „árva is volt, német is volt, dolgozzon!" Az aztán rendbe is teszi a gazdaságát, „csinált egy kis fordulatot". Igaz, már otthon megmondták, „a bonyhádi lánynak és a bonyhádi tehénnek nincsen párja. Mind a kettő annyi hasznot hajt." Három év után az öreg pap bálba viszi fiatal feleségét, aki ott túlságosan is jól érzi magát. Van mit hallgatnia a bál után! Egy év múlva újabb meghívás. A bonyhádi lányon azonban nem lehet kifogni. „Nesze neked bál..." - mondja a végén.

102 13. Tatay Sándor „Hajnali utazás" című elbeszélését 1942-ben írta. Először a pécsi „Sorsunk" 1944. évi évfolyamában jelent meg.

103 Az író bonyhádi nagynénjénél vendégeskedik. Hajnali ködben megy a templomtérre, ahonnan a hidasi vasútállomásra indul a busz. Ennek az utazásnak pontos leírását adja az író. Minden tényszerű (a tömeg várakozása a fák alatt, a bérautóbusz kigördül egy kapualjból, a marhamérleg, a kőszentek, a rokkant feszület, a templom hatalmas háta, a József utcai megálló), mégis néhány borzongatóan különös mondat figyelmeztet: többről van szó, mint egy kínkeserves utazásról. Amikor a lehagyott utas betöri az utolsó ablakot - úgymond - „Konok csend lett, még a svábasszonyok is elhallgattak. Mintha a bűn mindnyájunké lett volna."

104 Tataynak egy másik elbeszélésében is előjön a téma, de most a rozoga busz tetején ülő német katona szemszögéből. A „Nylonkoponyák"-ban Max Spielmann lelógó lábát megrántják, a robogó buszról a sárba esik. Ö azonban „szabad lélek", nem lő a busz után. 14. Örkény István egyik lágertársa Dobay Aladár. Anyja Vojnits lány, Perczel rokonság. így jár Ócsa, Késmárk, Kőbánya mellett a bonyhádi gimnáziumba is, amint ezt a „Lágerek népé"-ből megtudjuk.

106 15. Sásdi Sándor „Fehér kenyér" című regényében elhangzik a mondat, hogy az édesanyja „...kisvárosból, Bonyhádról került ide..."

107 - „Az árnyék nélküli ember" című elbeszélésében a bonyhádi gimnáziumban tanárkodó Náray megpillantja harmadikos tanítványának nővérét, Goller Esztert a Jókai utcában. Belészeret. De mert valójában infantilis lélek, el kell hagynia a tanári pályát.

108 16. Fáy Ferenc kanadai magyar költő, a bonyhádi gimnáziumban érettségizett. Mint volt ludovikást, amerikai hadifoglyot előbb 1947-ben internálták, majd népbírósági eljárás indult ellene. Rabkórházba szállításkor megszökött, Jugoszlávián át Kanadába került. „Iskoláim" című versét 1956-ban, vagy 1957-ben írta. Bonyhádra így emlékezik: ,^Aztán... Bonyhád jött. Alltam sváb, magyar gyűlölködés közt, mint e harc kudarca, mert bennem egyre Vörösmarty arca vetődött fel s a Perczel-kert felé figyeltem, bízva, hogy tán visszahozza szavát a szél... így éltem, álmodozva tizennyolc évet. Es most itt vagyok. Az éveim lassan megkétszerezve... "

109 17. Féja Géza életregénye írásakor megemlékezett jótevőjéről, Bauer (Pór) József plébánosról, aki mint az esztergomi Fiúnevelő Intézet igazgatója őt és két politikailag kompromittált barátját (Sugár Bélát és a költő Bányai Kornélt) segédfelügyelőnek felvette. „.. .Ma Pór József bonyhádi apátplébános... E néhány sorral is szeretném hálámat leróni két halott és egy élő nevében." - írja.

110 Még több részletet mond el Bauer igaz kereszténységéről „Ifjúságom kenyeres társa" 322