Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)
Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj
SOLYMÁR IMRE „Ez itt a magyar romantika meseföldje" A Völgység, mint irodalmi táj Az „irodalmi táj" - mely a hely, a tájék történeti és nyelvi miliőjét olvasztja magába, emeli irodalmi szintre, - a XIX. század elejétől él, mint szemléleti forma. Kazinczy a „tájelkülönülő törekvést" még csak a „felébredt" patriotizmus jegyének tartotta. Ma már tudjuk, hogy több volt annál. Éppen a völgységi, mázai születésű Brisits Frigyes fogalmazza meg irodalomtörténetében a felismerhető szemléletváltást, amikor a „felekezeti hovávalóság" szempontját elnyomta a „helyiség egybetartozóságának" irodalmi jegye. A Völgység - mint irodalmi táj - az ifjú Vörösmarty óta létezik. Azóta van, volt és lesz Völgységi Múzsa..} Ám szabad-e a tájkutatás keretében egy irodalmi tájat „kutatnunk"? Szabad-e irodalmi topográfiát írnunk, s ha igen, akkor hogyan? A térbeliség határai adottak: a történelmi Völgység 3 , de ki tartozzon a tájhoz? Aki itt született, vagy itt élt és dolgozott; vagy éppen máshol született, élt, dolgozott, de - akár csak egy sornyit is - írt róla, felőle, - falvait, embereit megemlítve? Az ismert feldolgozások után magam is kísérletet teszek a téma egyfajta rendszerezésére. 4 Újabb kérdés: időbelileg ki soroltasson ide? A kezdetektől napjainkig?... Akkor hogyan tehetünk eleget a babitsi diszkréció-elvárásnak: A kortársra csak az tartozzon, ami a műben alkotás! „...E mögött ami van - az anyag, melyből az író alkotott, a mű viszonya az emberhez, az emberekhez, az » aktuális valóság hoz« : lehet egy későbbi életírás, történetírás tárgya: a kortárs minden célzása ilyesmire csak indiszkréció." Vagy Babits is megérezte: az olvasó az „életet" keresi, s bizony máig e „fokozatosan barbárrá váló, harcra és piacra esküvő kor" édesgyermekei vagyunk? 5 Végül a legnehezebb: érték tekintetében hol legyen a határ? Megkiséreljük-e felvenni a „helyi" értékeket, az „önmagában jelentéktelen" alkotásokat, ha valamilyen „kvalitást" mégis jelentenek? 6 Egyébként is: Babits szerint sohasem a „kiválók" fejezik ki a korukat! Az évszázad mentalitását - úgymond - éppenséggel a „rossz költők mentalitása" tükrözi vissza a legjobban! 7 Motívum és tárgytörténeti kutatásainkat befolyásolta végül Kosztolányi diszkréció-indiszkréció felfogása. A valóság (helyhez kötött) „tudatos és tudattalan" elemeit kerestük, akár a kosztolányis értelemben vett regény, akár kulcsregény-íróról lettlégyen szó. 8 Kis völgységi irodalomtörténet A legkorábbi, a Völgységhez is kötődő személyiség Janus Pannonius kortársa, költőtársa és rokona: Garázda Péter. A Garázda nemzetségnek az az ága, melyből származott, Aparon élt az 1400-as években. 9 Janus Pannonius édesanyja is Garázda lány volt. Péter Olaszföldön iskoláztatott, itthon nyitrai esperes, majd kalocsai püspök lett. Költői életműve sajnos megsemmisült, elveszett. Saját fogalmazású sírverse szerint - a nagy Janus után - a második „múzsa-hozó" volt az ős Duna partjainál. 10 315
