Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)

Csiszár Mirella: Itália-élmény a két háború közti magyar irodalomban

JEGYZETEK I. BEVEZETÉS - ELŐZMÉNYEK; 1. KARINTHY Frigyes; Utazás a Merkúrba - K.F.; Naplóm, életem, Bp.1964, 164. 2. NAGY Lajos Rómába látogatását Arany János megörökíti a Toldi szerelmében; „Odabenn harangok, evvivák zugának, Nevezek őt nagynak és Róma urának, Szállásra vivék egy pompás palotába, Kit úgy is üresen hagyott volt a pápa." (XII. 82.) 3. BABITS Mihály; Itália és Pannónia - Arcképek és tanulmányok, Bp. 1977, 207. 4. KIRÁLY Erzsébet - Kovács Sándor Iván; Zrínyi Rómában - Dunatáj 1980 / 4.23-40. 5. A Petrarka áldása c. novella egy Jodok /ál/nevű szerző tollából való, a Honderű 1845-ös évfolyamában jelent meg. Az őstörténet Nagy Lajos korában kezdődik, mikoris Csák Gyula, a Kisfaludyak őse Petrarca egyik távoli nőrokonának kezéért költői versenyen teszi próbára talentumait. Természetesen ő kerül ki győztesen. Az ifjú páron Petrarca áldása; „Adjatok költőket magyar hazátoknak, s sarjaitokat lengje át Petrarca szelleme!" 6. Kitűnő példa a kérdés megvilágítására Jókai Egy az Isten c. regényéből vett idézet, melyben a főhős szülőföldje, Torockó a kifinomult művészettel, az intrikák olasz világával szemben a népművészetet, az egyszerűséget mutatja fel: „A torockói imaház falai meztelenek, de népének arca ragyog a boldogságtól: az aranyat, a selymet, a dicsekvő pompát nem a szent szobrok, hanem az emberek viselik. Az volt a Canova, az volt a Michelangelo, aki ezt a kődarabot kifaragta ilyen szobornak! Egy durva, idomtalan kődarabot, mit a vaksors Ázsiából, vagy a finn pusztákról, vagy ki tudja honnan szeszélyében ide hajtott." 7. BABITS i.m. 208. 8. GÁL István nevezi így a Nyugat-nemzedék Olaszország-vonzalmát a Babits és Itália kapcsolatát tárgyaló tanulmányában: Vigília 1980/2. 96-103. 9. KABDEBÓ Lóránt: Csalimese és/vagy üdvtörténet, in Új írás 1990/10. 96-102. 10. RIEDL Frigyes emlékezik így Péterfy Jenőről a Magyarok Rómában (Bp. 1898) bevezető soraiban. II. FENYŐ Miksa: útijegyzeteimből a Nyugat 1908/11. 96-101. 12. ADY Endre: Az őszi Velence - Parisban és Napfényországban, sajtó alá rendezte FOLDESSY Gyula: Bp. 1949. 13. ELEK Artúr; Ady Rómában - Nyugat 1919, 254-258. A költő Elek Artúrhoz intézett levelét, melyben érkezéséről tudósít, és segítségét kéri, mert úgymond „a kiállításos Rómától félünk" SZAUDER Mária közli - Kritika 1979/8. 5. 14. ADY Endre; Nagy eltökélések Róma előtt (Utak és csalódások) - Ady Endre Publicisztikai írásai III., válogatta és a jegyzeteket írta VEZÉR Erzsébet; Bp. 1977, 342. 15. ADY; Róma és az első csodálkozások (Utak és csalódások) i.m. 343. 16. BABITS Mihály; Itália és Pannónia, 206. 17. CS. SZABÓ László rádióinterjúja Babits Mihállyal; közli VEZÉR Erzsébet; Hangmúzeum az irodalomtörténet szolgálatában. Ismeretlen Babits - és Szabó Lőrinc-szövegek - Irodalomtörténet 1969/1. 163-164. 18. BABITS Mihály; A gólyakalifa Bp. 1932, 83. 19. „Amint az egyezség meglesz - ha meglesz - az a tervünk, hogy elutazunk. Erre nekem már olyan szükségem van, mint a fulladozónak a levegőre, s ebben a reményben élek, és tartom magam már hónapok óta. Olaszországba akarok menni, s azt hiszem, senkisem vágyott még úgy erre a földre, mint én, aki pedig már sokszor voltam ott. Egyébiránt most oly részbe mennék, ahol még nem jártam; Szicíliába - De már évek óta oly rabnak érzem magam, hogy most sem merem reményleni igazában a szabadulást, ami abból állna: odamenni, ahova akarok, ahova kedvem van..." - írja Babits a szicíliai út elején barátjának, a svájci-olasz határ közelében, Brissagoban élő Szilasi Vilmosnak, kinek vendégszeretetét feleségével többször is élvezték. Ld. Babits-Szilasi levelezés szerk. GÁL István, sajtó alá rendezte KELEVÉZ Ágnes: Bp. 1980: 117. 20. CS. SZABÓ László: Márvány és babér, Bp. 1947, 446. 21. KOSZTOLÁNYI Dezső: Esti Kornél, Bp. 1981. 68. 11. SZERB ANTAL: 1. SZENTKUTHY Miklós: Szerb Antal - Múzsák testamentuma, Bp. 1985. 73-83. 2. Nyugat, 1921/1. 736-744-ig: Sz.A.: Szerelem a palackban, Bp. 1963. 21-39. 3. Ezüstkor 1943, 52-60: Sz.A.: Szerelem a palackban 328-346. 307