Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)

Szabó Géza: Fémmegmunkálási nyomok a Regöly–Veravár késő bronzkori leletegyüttes tárgyain

II. Csak a bronzszálból készült tárgyak felületén megfigyelhető jelenségek: A) hosszirányú hajszálrepedésektől porózus felület B) a középpont irányában sugarasan repedezett felület, esetenként éles sorjával III. Csak sarlóknál figyelhető meg, hogy: - a penge és a nyélnyújtvány találkozásánál a külső oldalon lévő kiugró rész tetejét és a penge hátát is ellapították egy darabon. IV. Tárgy típushoz, egyetlen technológiai módhoz nem köthető jelenségek: A) lencse alakú bemélyedések: - sarlók, tokos balták éle közelében - törésfelületek, repedések közelében - bronzszálból és lemezből készített tárgyak felületén B) az anyag túlnyúlása az eredeti síkon: - bronzszálból készített tárgyak végénél - tokos balta élének oldalánál - repedt, törött tárgyak egy részénél C) egyenes vonalú, „V" keresztmetszetű bemélyedések éles, határozott peremmel, ill. esetenként ezeknek csak egyik felét jelző kis ferde sík: - repedések, törésfelületek közelében - sarló nyelének bordáján - fűrészlapok élrészén - a felületi díszítések esetében D) felület díszítő kis kerek, bemélyedő pontsorok a lemeztárgyakon E) szegecslyukak: - eszközök nyelén - lemezen V. Eszköz átalakítása az eredetitől eltérő célra. I. A.) Két eltérő típusú lándzsacsúcson a középvonalban futó merevítőbordák nem szimmetrikusak (1. /I.I.; 8.1./; 3. 113.1). A toll másik oldalán méretre, alakra ugyanez az aszimmetria látható, csak éppen felcserélt oldalakkal. Ez a jelenség azt mutatja, hogy az öntéshez használt formák előállításakor a tárgy egyik oldalának megfelelő mintát legalább kétszer egy lágy anyagba nyomták - a tárgy középvonalának megfelelő mélységig. Majd ezeket a részeket öntéskor összefordították. A mintázáshoz használt anyag lehetett öntésre alkalmas homok vagy megfelelően soványított agyag is.

15 A minta anyaga lehetett egy korábban elkészített bronztárgy, de akár más 192