Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)
Szabó Géza: Fémmegmunkálási nyomok a Regöly–Veravár késő bronzkori leletegyüttes tárgyain
5. Nyílhegy /I.6., 81/ Nyílhegy, köpűjének egyik oldalán szakállal. Az élek a használattól aszimmetrikusra koptak. A köpűn a csúcs közelében 0,2-0,3 cm átmérőjű kis ovális lyuk maradt az öntés után. Az élek vonalának folytatásában a köpű mindkét oldalán megfigyelhető az öntési sorja. Hossza 4,2 cm, hossza szakáll nélkül f,6 cm, a szakáll hossza 0,9 cm. Élhossza 2,7 cm, az él szélessége 2,4 cm, a köpű belső hossza 2 cm. 6. Nyílhegy 11.5.1 Kéttollú köpűs nyílhegy. A tollak vége hiányos, törést mutat. Az erős köpűn az egyik oldalon beolvadt szélű, 0,3-0,4 mm nagyságú ovális lyuk van. A köpűben lévő üreg is ennek irányába, a tengelyhez képest kicsit ferdén fut. A köpű két oldalán jól megfigyelhető az öntési sorja. Hossza 3,2 cm, az él szélessége 2,9 cm, a köpű belső hossza 1,95 cm. 7. Kardpenge töredéke /I.8., 9.4./ Kardpenge markolat felőli részének töredéke. A profilírozott merevítő bordákkal díszített markolatnyúlvány nélküli pengét eredetileg 4 db szegeccsel rögzítették a markolathoz. A szegecslyukak közül az egyik felső már alig látható, a másik pedig nagyobb erőbehatás miatt kinyílt. A két alsó lyukban viszont még a szegecsek is megmaradtak. A szegecsek végeinek az élén körben éles, a középpont irányában repedezett sorja van. A rögzítéshez szegecsként használt huzaldarabok egyik oldala sima, a másik keresztirányban sűrűn rovátkolt. Az apró, „V"-keresztmetszetű bevágások széle éles, határozott. A pengetöredék nyél által takart részén apró, lencse alakú bemélyedések láthatók. A kardpenge törésfelülete egyenletes, szerszám nyoma rajta nem figyelhető meg. A töredék hossza 5,6 cm, a penge szélessége 3,5 cm, a szegecsek hossza 1,2 és 1,5 cm. 8. Kardpenge töredéke 11.9.1 Kardpenge töredéke az élekkel párhuzamosan futó kettős, bemélyedő díszítéssel. A hegy felőli törésfelület az egyik oldalon felgyűrődik, a másik oldalon pedig vékonyabb. A törésfelület mindkét oldalán nagy, lencse alakú bemélyedések láthatók. A töredék hossza 4,2 cm, szélessége 3,6 cm. 9. Tőrpenge 11.1.1 Kettébe hajtott hegyes tőr penge része. Nyél felőli része letört. A tőrpenge kiterített hossza 1775 cm, a penge legnagyobb szélessége 2,4 cm. 91 A. Tőrpenge töredéke /1.10./ 14 Letört hegyű tőrpenge végének töredéke. A hegynél a törésfelület csak részben maradt meg, mert kétoldalróf utólag ellapították. A nyél felőli törésfelületnél a törési szél az egyik oldalon vastagabb, a másik oldalon pedig vékonyabb, tompább. A töredék hossza 3,2 cm, legnagyobb szélessége 2,1 cm. 10. Kés 1111.1 A görbe markolat vége, s az ugyancsak görbe késpenge hegye letört. A markolaton lévő három szegecslyuk közül kettőben még ma is megvan a szegecsként használt, végeinek szélén éles, a középpont irányában repedezett sorjájú drótdarab. A szegecsek oldalán jól láthatók a lencse alakú bemélyedések. Az egyenes élű, domború hátú késpenge nyakánál egy kerek, öntött bronzkarika található. A töredék hossza 17,2 cm, a késpenge legnagyobb szélessége 2,5 cm, a késpenge töredékes hossza 10,2 cm, a markolattöredék hossza 6 cm /a nyakrésszel együtt 7 cm/, a szegecsek hossza 1,6 cm. 11. Markolattöredék /1.13., 8.4./ Markolatnyújtványos kés markolattöredéke. A vége felé ívelten kiszélesedő markolattöredék egyenes záródásán egy félkör alakú kis gyűrű látható. A töredéken összesen 4 db szegecslyuk van a markolat felerősítéséhez. A töredék oldaláról a sorját nem távolították el, hanem rálapították a tárgyra. A sorja felületén apró, lencse alakú mélyedések láthatók. 170
