Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)
Szabó Géza: A Dunaföldvár–Kálvária tell-település kora bronzkori rétegsora – és Őskori leletek Kölesd–Téglagyár lelőhelyről
mutat a makói területek felé is. A vállukon bordaszerűen elnyúló bütyökkel díszített táltöredékek 97 , a nyújtott, döntött S profilú tálak töredékei, 98 a rövid, hengeres nyakú, fényezett edénvek (XIII. 1-2., XXI. 1-3., XXIII. 6., XV. 24., XVI. 1-3., XVII. 1-5.) töredékei, a pereme alatt széles, hengeres bütyökkel díszített fazék peremtöredéke (XXVIII. 8.). 100 A legalsó bronzkori szinthez köthető gödrök közül a 46. sz. gödörből előkerül rövid, hengeres nvakú, vékony falú, magasfényű tál töredéke szintén a makói területek felé mutat. A dunaföldvári anyag legtöbb esetben azonban csak a formát tekintve kapcsolható össze a somogyvári és a makói leletekkel. Ha a díszítés technikáját és az edény anyagát is figyelembe vesszük, akkor a meglévő hasonlóságok ellenére is jól érezhető a különbözőség. - A földvári leleteknél a legalsó szinttől kezdődően sokkal gyakoribb az edények oldalának fésűs karcolt díszítése. (Ez a díszítési mód a IV. bronzkori szint fölött már alig fordul elő.) Mint már korábban részleteztem, ez a díszítés a makói és a somogyvári területeken is megvan, de közel sem olyan gyakorisággal, mint a földvári leletek között. -A somogyvári edények finom, besimított bordáit széles bekarcolás helyettesíti (XII. 12., XIV. 14.). - A somogyvári edényeknél durvábban soványított, vastagabb falú a kerámia. - A makói leletektől eltér az anyag minősége az égetés, a felületkezelés tekintetében. - Hiányoznak a jellegzetes betűzdeléses technikával készített mészbetétágyas makói töredékek. A leletanyagban kimutatható eltérések mellett lelőhelyünk természetföldrajzi környezetét és területét tekintve is elkülönül. A somogyvári és a makói lelőhelyekre nem jellemző a nagy folyók menti megtelepülés, míg a Kálvária közvetlenül a Duna szélén található. A lelőhely a somogyvári csoport jól lehatárolható elterjedési területén kívül esik, és környezetében a Duna mentén sehol nem ismert makói lelőhely. Számos lelet, így például a T keresztmetszetű tálperemtöredékek, a széles, kihajló, lapos peremű, nagyméretű, szűk nyakú tárolóedények töredékeinek (XXIII. 2., XXXVI. 15.) párhuzama a szigetcsépi lelőhelyen található meg. 102 A T keresztmetszetű, vízszintes tál töredéke a perem alatt széles, lapos, két helyen átfúrt bütyökfüllel Budapest környékén a korai harangedényes leletek között is előfordul. 103 Azonban a Budapest környéki harangedényes, és a szigetcsépi leletanyagtól a dunaföldvári planírozási réteget megkülönbözteti az, hogy ez utóbbiból még hiányoznak a harangedényes díszítésű töredékek. A makói és somogyvári területek felé mutató kapcsolatok mellett ez is azt mutatja, hogy a dunaföldvári edények korábbiak, mint a Szigetcsépen talált töredékek. 6 81