Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)

Szabó Géza: A Dunaföldvár–Kálvária tell-település kora bronzkori rétegsora – és Őskori leletek Kölesd–Téglagyár lelőhelyről

Sióagárd-Gencs A szakirodalomban Harc-Gencs néven is ismert lelőhelyen a régészeti topográfia keretében szondázó ásatást végeztünk.

57 A lelőhely a falutól északi irányban, mintegy 3 km-re található. A Sárvíz árterületébe benyúló kelet-nyugati tájolású dombot egykor három oldalról mocsár vette körül. A negyedik oldalon mély nyereggel kapcsolódik a folyó menti észak-déli irányú dombvonulathoz. A lelőhely meredek északi és nyugati oldalán tar vágású erdő, lankás déli felén pedig szántás van. A felszínen a terepbejárások során nagyrévi és mészbetétes edénytöredékeket találtunk. A hetvenes években a délkeleti-keleti oldalon homokbányát nyitottak. Ennek partfalát függőlegesre nyestük, s ez alapján kijelöltünk két kisebb és egy nagyobb szelvényt. Célunk a lelőhely rétegsorának tisztázása volt. Ezért olyan helyen nyitottuk a szelvényeket, ahol a későbbi beásások nem bolygatták meg a kora bronzkori réteget, és az egyes településszinteket jól követhető padlók választották el. A kis felületű, I—II. sz. szondázó szelvényekben rétegenként, a nagyobb, III. sz. szelvényben padlószintenként haladtunk a bronzkori objektumok bontásával. Igazán jellegzetes, jól értékelhető leletanyag csak ez utóbbiból került elő, melynek ismertetésére bővebben is kitérek a továbbiakban. A

III. szelvényben 6x4 méteres felületen 6, egymás alatt azonos módon elhelyezkedő, kétosztatú kora bronzkori házrészletet tártunk fel. A házakban nagy mennyiségű nagyrévi kerámia és állatcsont volt. A 2. sz. és a 6. sz. bronzkori ház padlóján heverő gerendákból C14-mintát vettünk, s a további vizsgálódás^ érdekében a többi rétegből is gabonamagvakat gyűjtöttünk. Az ásatás során csak három gödröt tártunk fel - ez valószínűleg összefüggésben van azzal, hogy a szelvényeket a házak belső részében nyitottuk. A 6. sz. kora bronzkori ház padlója alatti réteg első pillanatban bolygatatlannak látszó, sötétbarna, humuszos talajú volt. Többszöri nyesés után azonban 1-2 paticsszem került elő belőle. A szelvények egész felületén lementünk az eredeti sárga altalajig, a sötétbarna humuszos rétegben azonban nem találtunk sem edénytöredéket, sem állatcsontot. Gencs lelőhely megnevezéssel már Wosinsky Mór is közölt néhány edényt,

58 s ez alapján Bóna István a lelőhelyet a Somogyvár-Vinkovci népességhez kapcsolta.

59 A jelenlegi ásatás során is kerültek elő a korábbihoz hasonló hengeres falú kis edények az alsó rétegekből, azonban a nagy mennyiségű nagyrévi kerámia egyértelművé teszi a lelőhely besorolását. III. SZELVÉNY A legfelső rétegek anyagát az újkori tereprendezés, a beásások bolygatásai és különösen a szőlő alá való forgatás miatt nem lehetett egyértelműen elkülöníteni. Ez a kevert anyag nagyrévi és koszideri időszakra jellemző edénytöredékeket egyaránt tartalmazott. /. bronzkori szint, 1. sz. bronzkori ház Az első értékelhető bronzkori padlószintet kb. 50 cm mélységben bontottuk ki. A házrészlet déli részén az egyenetlen, kormos, megsüllyedt padlón csak né69