Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)

Szabó Géza: A Dunaföldvár–Kálvária tell-település kora bronzkori rétegsora – és Őskori leletek Kölesd–Téglagyár lelőhelyről

-kancsó: nyomott gömbtestű, kiszélesedő szájú; szalagfüle a perem alatt indul és a hasvonal fölött támaszkodik; anyaga fényezett, közepesen soványított, jól égetett; hiányos M: 8 cm, Pá: 4 cm, Fá: 3 cm (XIX. 1.), -kancsó: kettőskúpos testű, kiszélesedő szájú; szalagfüle a perem alatt indul és a hasvonal fölött támaszkodik; anyaga fényezett, közepesen soványított, jól égetett; hiányos M: 8 cm, Pá: 4,5 cm, Fá: 3 cm (XIX. 3.), - az előzőekhez hasonló kancsó töredéke (XIX. 4.), - széles, lapos, belső oldalán éles szögben törő peremű, ívelt oldalú, érdes felületű tál töredéke (XIX. 5.), - fazekak kihajló peremtöredékei (XIX 6-8.), - seprűzött oldalú fazekak oldaltöredékei (XIX. 11.), - durvított oldalú fazekak oldaltöredékei (XIX. 10., 12.), - kettőskúpos, lapos orsógombok (XIX. 13., 14.). 51. sz. gödör Csak a gödör legalsó, pár centiméternyire az altalajba mélyedő részét tudtuk kibontani. Leletanyag: - fazék megvastagodó, kicsúcsosodó peremtöredéke (XX. 1.), - fekete, fényezett tál belső oldalán éles, bordaszerü vonallal hangsúlyozott széles, lapos peremű töredéke (XX. 2.), - bekarcolt díszű oldaltöredék (XX. 4.) - tároló edény fésűs karcolt oldaltöredéke (XX. 3.). 52. sz. gödör Csak a gödör legalsó, pár centiméternyire az altalajba mélyedő részét tudtuk kibontani. Leletanyag: - rövid, hengeres nyakú, nyomott gömbtestű edények peremtöredékei (XX. 12-13.), - pereme alatt körömbenyomkodással tagolt, rátett bordával díszített fazék töredéke (XX. 5.), - fazekak oldaltöredékei (XX. 8-9.), - vékony, széles, lapos szalagfülek töredékei (XX. 6-7.), 8. padlószint, I. rézkori szint A legalsó bronzkori szint és a sárga szűztalaj között lévő kevert, barna, humuszos rétegek anyaga tartozik ide. A bronzkori rétegek alatti letaposott, kemény, sötétbarna, 10-15 cm vastag réteg bontásakor állatcsontok, kosztoláci edények töredékei kerültek elő. (VIII. 9-16.) Az alatta lévő, ugyancsak barna, humuszos, de világosabb színű, lazább szerkezetű talajban is hasonló leletek voltak. Ez utóbbi, kevert, barna egykori humuszréteg alatt már az eredeti, bolygatatlan sárga lösztalaj volt. A barna, humuszos rétegek nem voltak meg a szelvény teljes területén, csak a partmenti szakadék szélén lévő 1-1,5 méteres sávban. A belső, nyugati szelvényfalnál a bronzkori szintek alatt már közvetlenül a sárga szűztalaj jelentkezett. Itt a lösztalajt borító humuszt valamiért eltávolították. Talán ez lehet a rétegek - korábban már jelzett - erős lejtésének az oka. 56