Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)

Szabó Géza: A Dunaföldvár–Kálvária tell-település kora bronzkori rétegsora – és Őskori leletek Kölesd–Téglagyár lelőhelyről

I-IV. SZELVÉNY 3. padlószint, IL bronzkori szint A

II. szelvény déli fele és a IV. szelvény északi fele alatt lyukpince volt. Ezért az I-II-IV. szelvényeket egybenyitottuk, a továbbiakban egy szelvényként kezeltük, s I-IV. szelvény jelöléssel láttuk el. Az egybenyitott szelvényekben sem az 1. padlószint, sem a 2. padlószint bronzkori házának padlója nem folytatódott. Az első jól megfogható felszín a 3. padlószint, a II. bronzkori szint volt (2. ábra). A tanúfalban is jól követhető vörös, égett omladékkal jelentkező szinten a szelvény közepén a barna, hamus, a déli felében szürke, faszenes járószinten két kisméretű, a fő égtájakhoz tájolt építmény volt. A járószintet borító laza, hamus rétegből nagy mennyiségű edénytöredék és állatcsont került elő. A járószint egyébként a nyugati tanúfal felé mintegy 40 cm-t lejtett. A) épület: a déli részen lévő ház nagy részét elvitte egy újkori beásás. A meg-* maradt részen jól megfigyelhető volt a barnásvörösre égett padló, északi és keleti oldalán az egykori fal 20-25 cm vastag sárga agyagcsíkja, benne 30-40 cm-re a karólyukak, a sarkokon pedig az oszlopok helye. A padló és a fal találkozásánál 3-5 cm vastag, erősen átégett vörös csík volt. Az építményen kívül a sárga, letaposott járószinten egy kis kemence romjai mellett több edényt találtunk. B) épület: a szelvény közepén lévő építmény két fele közötti összefüggést nehéz értelmezni, mert épp a két rész találkozásánál volt a 26. gödör foltja. A déli rész sötétszürke padlóján egy kupacban és szétszóródva nagy mennyiségű makk volt. A 26. gödör másik oldalán lévő világosabb, szürke padlón is találtunk szétszóródott makkot. Ez arra vall, hogy a két padlórészlet - a hozzá tartozó falakkal - egy építmény része lehetett. A déli falszakasz 20 cm széles átégett csíkjában középen egy elszenesedett gerenda feküdt. A fal vonalában jól megfigyelhetők voltak a függőleges állású karóés oszloplyukak is. Az építmény másik részében a padlón egymás mellett több gúla alakú szövőszéknehezék, nyéllyukas kőbalta, fejjel lefelé fordult őrlőkő alsó és felső része, valamint egy cicorlencsével töltött amfora volt. A padló külső szélén 20-40 cm széles sárga agyagsáv jelezte a fal vonalát. Az építményen kívül egy vörös-feketére égett, pelyvával soványított lapos korong és seprüzött fazekak oldaltöredékei feküdtek a földön. A

II. bronzkori szinthez tartozó járószintbe mélyedő cölöplyukak egyikéből egy aranyhuzalból tekert hajkarika került elő (XXXVIII. 6.). (A következő évben a szint elbontásakor a párját is megtaláltuk.) Leletanyag: A) a szelvény déli felében lévő épület melletti kemencénél: -pohár: egyfülű, kihajló peremű, csonka kúpos testű, M: 17 cm, Pá: 11 cm, Fá: 7 cm (LX. 2.), - egyfülű, tojástestű edény alsó fele, melyet a fül csonkja alatt három függőleges borda díszít (LX.1.), - seprüzött, belül feketére égetett fazék alsó felének töredékei. B) a szelvény északi felében lévő épület padlóján előkerült tárgyak: - amfora: kihajló peremű, cilindrikus nyakú, nyomott gömbtestű, csonka kúpos aljú; vállán két kis szalagfül található; alját mély, seprűzésszerű karcolások díszítik; vörösesbarna anyaga jól égetett, közepesen jól soványított; M: 24 cm, Pá: 9 cm, Fá: 9 cm (LX. 5.), 46