Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)

Takács Mária: Illyés Gyula és Normai Ernő levelezése (1936–1982)

kézirat egy példányát, de nem tudván, hogy valóban óhajtod-e és hogy milyen cím­re vagy milyen úton küldjem el, várom erre vonatkozó válaszodat. 5 Az utóbbi időben Pesten lakó nővérem a Kortárs és a Látóhatár példányait küldi el számomra, postán, úgy hogy ezekből valamelyes képet tudok formálni magamnak az otthoni életről. Néhány tolladból származó és Rólad szóló írást is ta­lálok bennük, s mi tagadás, ezek nagyon érdekelnek. Hónapokkal ezelőtt egy könyvküldeményt kaptam a Párttörténeti Intézettől és miután ők nem tudták, hogy nekem megvan a Hunok Parisban dedikált példánya, elküldték ezt, s így az új Utószót is elolvastam. Egyébként az 1950 óta megjelent műveid közül csak a Haj­szálgyökerekhez jutottam el kölcsönzés utján. Itt most már évek óta lehet kapni, azaz megrendelni magyar könyveket, de nagyon drága, egy hatvan forintos köny­vet 6-8 ausztrál dollárért vesztegetnek, és ez egy kissé borsos ár egy nyugdíjas szá­mára. Mindenesetre a Hunok Parisban új példányát a régi mellé helyeztem el könyvespolcomom. Remélem most már jobban érzed magad, a gyomorfekély megint megeny­hült. Veled érzek, mert tudom, hogy korunkban milyen nehéz elviselni a betegsé­get. Amit fiatalon játszva lábon hevertünk ki, az most már ágyba dönt, elég hosszú időre. Mi is éppen most estünk át egy két hónapig húzódó komoly influenzán, kü­lönböző komplikációkkal, amik leküzdésében pedig az antibiotikumok is segítet­tek. Bezzeg negyven évvel ezelőtt egy ilyen kis betegség meg se kottyant. Hiába, va­lamivel fizetnünk kell éveink számáért. Nővérem azt írja levelében, hogy valami­lyen magas kitüntetés adományozásával Franciaország megtisztelte önmagát. 6 Miután nem fejezhetem ki jókívánságaimat Franciaország képviselőinek, neked kívánok minden jót hozzá. Képzelem, mit kellett szenvedned a ceremóniákkal és interjúkkal. Dehát te már megszoktad ezeket. Mit csinál Wessely? 7 Hogy van? Nem sok közös barátunk vagy akár ismerő­sünk maradt életben. Emlékszel közös iskolatársunkra, Pollák Dezsőre, aki Kürti­vel 8 járt mindig együtt Parisban. Két évvel ezelőtt találkoztam vele. Másról nem igen tudok. Kedves Gyulám! Remélem hamarosan kapok választ ezen soraimra. Ha az el­lenkezője történne, biztos lehetsz, megértem éppúgy, mint huszonkét évvel ez­előtt, és továbbra is a régi szeretettel gondolok Rád. Flórát, lányodat szeretettel üd­vözlöm, téged pedig a régi barátsággal ölellek Ernő feladó: Ernest Normái 82 Morton Rd. Ashwood 3147 Victoria Australia . JEGYZETEK: K: Illyés-hagyaték. 2 fólió, 206x260 mm, fehér levélpapíron, autográf tintajavítással és aláírással. 1. Az Izabella utcai kereskedelmi iskolából Normái és Illyés együtt jártak haza - Normaiék akkor a Szondy utca 40. sz. házban laktak -, Illyés Gyula több alkalommal behívta lakásukba barátját, itt ta­lálkozott Normái Illés Jánosnéval (Kállay Idával). 2. Normái édesanyja 1916 nyár végén halt meg csonttuberkulózisban. Az iskolai szünidőben még Bu­dakeszin béreltek egy parasztházat - mivel szanatóriumra nem tellett -, ahol fiával, Ernővel hat he­A borítékon címzett: Mr. Illyés Gyula 1025 Budapest IL, Józsefhegyi u. 9. Hungary 320

Next

/
Thumbnails
Contents