Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)

Koppány Tibor: Ozora és uradalmának építészete a 18. században. (Adatok Tolna megye építészetének történetéhez)

138. Ugyanott, P. 150. Cs. 232. No. 14., 46x32 cm méretű színezett tusrajz papíron, „Grunt Riss zu der Schagser Kirchen Anno 1788. Jacob Ulbrich Maurer Meister" felirattal, valamint ugyanitt, 50x35 cm méretű színezett tusrajz papíron, a fedélszékről és a toronysisakról, „Mathias Gleis Zimmermeister in Kaposvár" aláírással. 139. OL. P. 707. A Zichy-család levéltára. 196. fasc. 1. f. 39. és 48., 41,7x27,7 cm méretű tusrajz, „Abris zu den neien Wirz Haus auf Schillos. Jacob Ulbrich Maurer Meister von Ozora mo. 1792" felirattal. 140. Geographisch-historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pressburg, 1786., 507. 141. Magyar Országnak Leírása. II. Budán, 1799., 730. 142. Esterházy-lt. P. 150. Cs. 235. No. 1. Az 1798. évi birtokösszeírás Ozorán kívüli része Tolna megye 18. századi építészete szempontjából nem elhanyagolható, ezért az alábbiakban az ozorai uradalmi központ levéltári anyagában található további adatokkal kiegészítve közöljük azt. A településeket az összeírás sorrendjében ismertetjük, s amennyiben egyes adatai nem az összeírást tartalmazó iratból származnak, zárójelben közöljük annak levéltári jelzetét. „Pintzehely... vagyon itten egy szép Templom ékes Toronnyal. A plébános itten helyben lakik, vagyon néki jó Matériálékbul épült Háza." A pincehelyi plébános 1771 őszén folyamodott a herceghez a templom, különösképpen pedig az összedőléssel fenyegető plébánia újjáépítésének érdekében. Az ehhez szükséges tervrajz el is készülhetett, mert Eötvös inspektor november 5-i jelentésében azt túlméretezettnek tartotta, a templom helyreállítása azonban szerinte is szükséges (P. 151. Cs. 233. No. 18.). 1778-ban a helybeliek kérték, hogy templomukhoz, amely „nem igen jó és igen kicsiny", tornyot és az alá kórust építtethessenek (ugyanott). Ez év július elején a falut és templomát tűzvész pusztította el. Esterházy Miklós ezt követően engedélyezte, hogy az ozorai uradalmi pénztár segélyt utaljon ki a helyreállításhoz. 1778. év végén a pincehelyiek köszönő levele szerint „Templomunk és Tornyunk kegyelmes Herczegseged kegyes Resolutioja szerint már föl épült" (P. 150. Cs. 233. No. 39.). Pincehely ma is álló, műemlékileg védett temploma eszerint 1778-ban épült. „Regöly Mezőváros. Temploma vagyon a Népnek számára elegendő térességiben, annak teteje még az idán Reparatiot kivan és az Tornyot egészben újra köl épéteni, mindjárt a templomuk ellenbe által lakik a Plébános, bötsületes Lakása ennek előtte két Esztendőkkel Eő Hertzegséginek kegyelmébül álott föl." Az utóbbi építkezés jóval korábban indult, 1782-ben ugyanis Schiess kismartoni régens „az regöli Plébánia Háznak fölállítására" 180 forintot engedélyezett és hozzájárult, hogy az uradalom adja az épületfát (P. 150. Cs. 234. No. 43.). A regölyi plébánia épületét tehát 1796-ban emelték. A templom építéséről korábbi adatok vallanak. A „Regöly lakosok" 1756ban fordultak segítségért az uradalomhoz, hogy templomuk felépítésére 200 forint kölcsönt vettek fel és azt nem tudják visszafizetni (P. 150. Cs. 229. No. 12.). A műemlék jellegű katolikus templomot eszerint 1756 körül építették. Regölyről egyébként Illés Mátyás provizor 1775-ös latin nyelvű jelentése azt írja, hogy egykor vára volt (P. 150. Cs. 232. No. 17. „Oppidum Regöly... refertur olim Arcem habuisse, sed saltem vallibus cinctam..."). „Tamási... e város legnevezetesebb Épületi az Waldbereiteri Quartély mely is jo statusban vagyon, három szobákbul és Pintzébül áll, ellembe ismét találtatik egy Épület, mely a város kamarának neveztetik. Itten találkozik az Vármegye Háza is melyhez egy kert is vagyon Koppány vizére dűlő, ebben régenten a stabális tisztek laktak, most a Dombóvári Feő Bíró Urnák lakása. Van ezen Helységben egy szép templom melynek belső ékességire nézve a Tájékon mássá nintsen. ...Plebanus Ház jó statusban vagyon." Az uradalmi iratokban 1721-ben szerepel először a tamási plébános (P. 150. Cs. 226. No. 5.), templomát 1743-ban említik (Ugyanott, No. 14.). A templomot egyébként romos, valószínűleg középkori állapotából 1719-ben állították helyre (Ugyanott, 259. cs. Fasc, V. No. 601. p. 149.). Az uradalmi iratokban Tamásiról legkorábban a helybelieknek az az 1730-ból származó kérvénye szól, amelyben Erdődy Györgytől, az Esterházy gyámtanács fejétől azt kérték, hogy a vár alatt fekvő vízimalmot újjáépíthessék, mivel az a várossal együtt kétszer égett le a kuruc időkben (P. 150. Cs. 226. No. 2.) Az előbbiekben idézett, 1775-ös jelentés említi az egykori vár akkor még mindig látható romjait (P. 150. Cs. 232. No. 17. „Opidum Tamássy... habebat olim arcem, sed est diruta, adhuc alique pars ruderum exstat..."). „Kosbán találtatik egy ékesen föl épült vadászó épület, mely is Miklós Várnak hivattatik, találtatik benne a konyhával és spaissal edgyütt 17 lakó alkalmatosság. Ezen épület alatt vagyon egy tágas Pintze. Ugyan ezen kastélynak vagyon egy tágas padlása is. Ezen várban lakik egy özvegy Jágerné kinek gondviselése alá ezen vár és abban található mobiliák bizva vannak. Ezen várnak 253