Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)

Koppány Tibor: Ozora és uradalmának építészete a 18. században. (Adatok Tolna megye építészetének történetéhez)

1775-ben Esterházy Miklós herceg meglátogatta dél-dunántúli birtokait. Útja során Ozorán is megszállt. 1779-ből maradt meg az a leltár, amely az erre az alkalomra Eszterházáról - a mai Fertődről - szállított bútorok, berendezési tárgyak és képek jegyzékét tartalmazza.

121 A herceg a kulapusztai kastélyban lakott. Énnek gazdag berendezéséről újabb leltár tanúskodik 1782-ből,

122 mellette külön jegyzék sorolja fel az ozorai asztalos által készített tárgyakat. 1790-ben Esterházy ismét járt Ozorán. Ekkor a kastélyt a tamási Miklósvárból hozott bútorokkal rendezték be.

123 Megelőzően, még 1788-ban Rózsás Ferenc uradalmi mérnökkel készítettek tervet a méntelep környékének rendezésére és épületeinek rendbetételére. A hercegi újabb látogatásra valószínűleg helyreállították a kulapusztai épületeket, amelyekről 1789-ben azt jelentették, hogy a lovaglóiskola teteje beszakadt.

124 A még mindig mezővárosi rangú Ozorán a vár átépítése és a méntelep helyreállítása mellett a század utolsó évtizedeiben is folytak építkezések, bár ezek a település képére vonatkozóan korántsem voltak többé meghatározó jellegűek. 1771ben a plébánia házának újraépítéséről leveleztek, miután a korábbi már összedőléssel fenyegetett. Eötvös Pál inspektor felterjesztéseiben indokolatlannak tartotta ugyan a nagyszabású bővítést,

125 az ahhoz szükséges terveket és költségvetést azonban a már ismert Johann Kerschhoffer fehérvári kőművesmesterrel és Thomas Steiner ácsmesterrel elkészíttette

126 (12. ábra). A plébánia terve két változatban maradt meg. Az elsőt 1771-ben, a másodikat 1772-ben rajzolta Kerschhoffer. Eötvös inspektor fenntartását az első terv önmagában igazolja, ez ugyanis emeletes épületet ábrázol, boltozott kapualjjal és szobákkal, udvari szárnya mögött istállóval és kocsiszínnel.

127 A másik terven két változatban földszintes, U alaprajzú ház látható. Az elsőn a két utcai szoba mögött egy kétboltszakaszos harmadik, a másikon egy újabb kis szoba van. Az épület végén ezen a terven is szerepel a kocsiszín és az istálló

128 (13. ábra). A jelenlegi plébániaház alapján úgy tűnik, egyik változat sem épült meg, bár a mai épület is 1770 körül épülhetett. Egy 1783-ból származó tisztartói jelentés szerint a plébános és a káplán szobájában pécsi fazekasok akkor rakták a kályhákat.

129 A plébánia épületének bővítésével egyidejűleg merült fel a templom bővítésének szükségessége. Még 1772-ben jelentették Kismartonba, hogy a hívek ünnepnapokon alig férnek el benn, orgonája régi és rossz, oltárát szétrágták a férgek, felszerelése hiányos.

130 A kérést az ozoraiak 1775-ben megismételték, hozzátéve, hogy az oltárképet is meg kéne újítani. Nagy István kismartoni régens év végén a herceg számára adott jelentésében jelezte, hogy legközelebbi látogatása alkalmával meg fogja nézni a templomot.

131 Az ozorai plébániatemplom egyes részei a 18. század végéről származónak látszanak, a helyreállítás tehát valószínűleg megtörtént. A középkori vár magtárrá alakítása, úgy tűnik, nem volt elegendő a gabonatermés elhelyezésére, ezért 1773-ban ismét új magtárat terveztettek. Tervrajza, amelyet az egyébként ismeretlen Franz Pfisterer kővűvesmester készített, a melléje csatolt költségvetéssel együtt maradt meg.

132 A rajz magas kerítéssel zárt udvar hátsó részén álló, középpilléres és nagyméretű, olyan kétemeletes magtárt ábrázol alaprajzban és udvari homlokzatával, amelynek tetőterét is két sor ablakkal, összesen tehát öt belső tárolószinttel tervezték. A magtár udvarának első két sarkában egy-egy további kisebb épület alaprajza látható. Közülük a bal oldali kéttraktusos, hét helyiségből álló lakóház, a jobb oldali pedig kocsiszínt, istállót és két lakóhelyiséget tartalmazó melléképület (14. ábra). 243