Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)

Koppány Tibor: Ozora és uradalmának építészete a 18. században. (Adatok Tolna megye építészetének történetéhez)

borát mérték. Sörfőző és pálinkaégető volt mellette. A vár alatt állt a provizor háza, amelyet Erkényi Ferenc tiszttartó építtetett 1735-ben. Később a házat éppúgy az uradalomnak adta el, mint Árvay István provizor azt az általa emeltetett házat, amelyben 1740-ben az uradalmi kádár lakott. Külön konyhás-szobás, alápincézett téglaházban lakott az uradalmi vadász és külön a mészáros. Ugyancsak téglából épült az az istállóval is rendelkező épület, amelyet Szecsődy Mihály lakatos számára romjaiból állítottak helyre. Fából épített, egyszerű házban lakott az ökörpásztor, a kocsis és az istállós, mindhárom uradalmi alkalmazottként. Az összeírás ezután említi Tóti-pusztát és 1739-ben emelt épületeit, istállóit, a Sión átvezető töltést és hidat, az annak két végén álló és egy harmadik malmot. Utolsóként írták össze a plébániát a hozzá tartozó három pincével, az attól balra fekvő Egry-kúriát és végül a Szent Kút-völgyben az egykori kolostor és templomának akkor még magas falakkal rendelkező romjait, az előtte levő és kővel kifalazott kúttal együtt. Az 1720-as években meginduló újjáépítés mesterei közül a templom 1728-ból származó tervrajzát aláíró kőművest már említettük. A teljes nevén Johann Georg Wimpassinger a század közepéig volt az Esterházy-család hercegi ágának építőmestere. Egy 1751-ből fennmaradt tiszttartói jelentés szerint az alsó-ausztriai Bruckból szerződtették

58 és Kismartontól Ozoráig, sőt a Baranya megyei Szentlőrinc uradalmáig foglalkoztatták. Az általa épített templomok, uradalmi lakóépületek, magtárak, istállók és más gazdasági épületek közül soknak a terve megtalálható az Esterházy-levéltár tervtárában, valamint több kastélyé és udvarházé is.

59 Feltételezhetően ő volt az ozorai vár újjáépítésének tervezője is. Wimpassinger vállalkozó és céhes építőmester, aki maga készítette a rábízott épületek tervrajzait, szervezte és irányította azok megépítését. Az Ozorán említett Carl Jungbert kőművespallér valószínűleg az ő embere volt. Az ácsmunkákat az egyébként ismeretlen Paul Willig mester és név nélkül szereplő pallérja vezetésével annak legényei végezték. Velük 1740. július 17-én számoltak el az ozorai uradalomban és Kurdon végzett munkájukért, amelyet azonban nem részletez az erről szóló pénzügyi elszámolás.

60 Az építkezések minden esetben helyi javaslatok alapján, a hercegi birtokok Kismartonban székelő központjának rendelete nyomán indultak meg. Amint arról már szó esett, 1722-ben tették az inspektorok feladatává az uradalmak épületeinek fenntartását, 1734-ben pedig a meglevők összeírását és műszaki állapotuk felülvizsgálatát. Pál Antal herceg 1751-ben rendelte el, hogy minden építési ügyben készült felterjesztés, kérelem vagy jelentés mellé tervrajzot kell csatolni.

61 Egy évvel később külön szabályozta, hogy a felterjesztett terveket költségvetésekkel és árajánlatokkal együtt az azokat készítő mestereknek, valamint az inspektoroknak is alá kell írniuk.

62 Az ozorai uradalom számos építési adatot tartalmazó iratai közt az építkezések szervezésére vonatkozók nincsenek, ezért azok lebonyolításáról nincsenek ismereteink. A kor kialakult építési szokásainak és más nagybirtokok ez irányú működésének ismeretében azonban valószínű, hogy az ozorai uradalomban is azokhoz hasonló módon bonyolították az építkezéseket. A18. századi nagybirtok sokrétű építkezései megvalósítására általában külön munkaszervezetet, az uradalmi építési hivatalt hozta létre. Ennek élén az uradalom tisztikarába tartozó építész vagy építőmester állott, akinek a keze alatt önálló iroda készítette a tervrajzokat és az azokhoz csatolt költségvetéseket, szervezte és irányította az építkezéseket és ve237