Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)
Koppány Tibor: Ozora és uradalmának építészete a 18. században. (Adatok Tolna megye építészetének történetéhez)
sem közelíti a kastélyokon, városi palotákon, az egyházi építészet emlékein megjelenő stílusjegyeit, a 18. századi Magyarország barokk épületeinek azonban többségét alkotják a század folyamán épült szerényebb uradalmi lakóházak, vendéglők, kocsmák, magtárak, műhelyek, malmok, istállók, színek és egyéb gazdasági épületek. Újjáépítés a 18. szazad első felében (1722-1740) Az Esterházy-gyámtanács nevében 1722 tavaszán rendelte el Erdődy György, a kiskorú Pál Antal herceg gyámja, a Magyar Kamara elnöke, hogy az uradalmak vezető inspektorai a hatáskörük alá tartozó várak és kastélyok állapotát kötelesek figyelemmel kísérni, fenntartásuk érdekében a mindenkor szükséges javaslatot megtenni. 21 Ozoráról ez év február 25-én készült összeírás. Ebben az egykori vár romként szerepel, megjegyezték azonban, hogy falai oly magasan állnak, amely érdemessé tenné uradalmi célra való felhasználását. 22 Maga a település már az 1715ben készült országos összeírásban mezővárosként szerepelt. 23 A vár újjáépítésének megkezdésére mégiscsak 1727-ben került sor. Gyulai Gaál Gábor inspektor, Egry László utódja, február 23-án jelentette Kismartonba: „az Ozorai várnak tisztíttatásához fogtam, hogy ... ott Granariumot csináltatnék". 1728. március 3-án így írt: „méltóztatott parancsot adni, hogy az ozorai várban lassan lassan Granárium és valamely Tiszteknek való alkalmatossagh építtessék". 24 A vár újjáépítésére végül Erdődy György 1729. március 31-én adta ki a rendeletet és szeptember 13-án hagyta jóvá az erre vonatkozó tervrajzokat, amelyek, sajnos, nem maradtak meg. 25 A gyámtanács nevében értesítette erről Gaál inspektort, egyúttal azt is elrendelte, hogy az építkezéshez szükséges anyagot az inspektor szerezze be és a költségeket az uradalom jövedelméből fizesse. 26 Egy 1740 körüli uradalmi összeírásból tudjuk, hogy a várban folyó építkezés 1733-ban fejeződött be. 27 A Balatontól délre fekvő Esterházy-javak tisztviselőinek javadalmazását feltüntető, ugyanebből az évből származó kimutatásban szerepel először az ozorai várnagy, az épület gondnoka. 28 Az újjáépített vár eszerint 1733-tól volt az uradalom központja, amelybe akkor mégsem épült magtár, hanem az uradalmi központ hivatalai és tisztviselőinek lakásai kaptak benne helyet. Simonyi András kismartoni prefektus 1736-ban javasolta Pál Antal hercegnek, hogy a várkastélyt keríttesse be és építtessen köréje gazdasági épületeket. 29 A javaslat nem valósult meg, az új várkastély környékét parkosították. 30 A herceg 1734-ben rendelte el, hogy valamennyi birtokán rendbe kell tenni a várak és a kastélyok körüli parkokat és azokhoz mindenütt kertészt kell alkalmazni. 31 Az ozorai várkastély körüli park ennek a rendeletnek alapján készült az 1730-as évek közepén. Ezekben az években az Esterházy-birtokban levő, középkori eredetű várak közül nemcsak az ozorai újjáépítésének gondolata merült fel. 1736-ban Simonyi prefektus javaslata szerint Döbrököz régi várát, amelyből még sok fal állt akkor, többek között egy torony is jó állapotban, érdemes lenne magtárrá alakítani. Kaposváron, ahol a vár egy híddal megközelíthető szigeten állt, a romok között egy magtár és egy másik uradalmi épület volt. 32 Az 1729-ben említett ozorai tervrajzok hiányában az addig romos vár tervezett állapotát nem ismerjük, az abból épített barokk várkastély az elmúlt években folytatott falkutatás és ásatás nyomán azonban egyértelműen rekonstruálható. Esze233
