Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)

birtoka 1624 pft tiszta bevételt biztosított, 5,2 pft-ot holdanként.

313 Dőry Gábor dézsmás szőlője 3,8 pft-ot jövedelmezett az 1840-es években.

314 Dőry Imre allodiális szántójának jövedelmét 8 pft/holdra becsülte hitelezője, a Styrum-Lymburg-alapítvány. Az özv. Dőry Mihályné számára 1838-ban megítélt 550 pft özvegyi tartás fedezésére 110 hold szántót, 11 hold erdőt biztosítottak. A szántók tehát a bíróság szerint 5 pft/hold jövedelmet értek. Dőry Miklósnak az összbirtoka az osztatlan közös legelő nélkül, de beleszámítva az úrbériséget is kb. 5200 hold volt. Évi tiszta jövedelme 15 991 pft-ot, holdanként 3 pft-ot tett ki. Elkülönítve az úrbéres és allodiális területeket és azok jövedelmét: allódium - 4,5 pft/hold, úrbériség - 1,5 pft/hold.

315 Csapó Vilmos birtokának jövedelme 1834-44 között holdanként 4,3 pft-ról 6,7 pft-ra növekedett.

316 Csapó Dániel 1839-re 28 000 pft bevételt várt kb. 5000 holdas birtokától, azaz holdanként 5,6 pft-ot.

317 Adatainkat táblázatba rendezve és a birtokbérletek díjával összevetve az alábbi eredményt kaptuk: (Feltételezve, hogy a birtok jövedelme 2:1 arányban oszlik meg a tulajdonos és a bérlő között. A birtokjövedelmek közül azokat, amelyek csupán egy művelési ágra, pl. szántóra, szőlőre vonatkoznak, nem vettük tekintetbe.) A bérleti díjak átszámítva jövedelemre Év Birtok pft/hold 1814-20 Tengelic 0,9-1,2 1820-26 Tengelic 2,1 1827 Miszla 3,6 1827 Miszla 3,6 1831 Kápolna 3,1832 Miszla 4,7 1839 Zombai uradalom 4,2 1841 Jegenyés 6,6 1827-41 átlaga 4,2 Kimutatott jövedelmek Év Birtokos pft/hold 1827-33 Dőry Ádám 0,81 1831 Kiss János 5,1834 Dőry Miklós 3,1834 Csapó Vilmos 4,3 1835 Dőry György 3,2 1839 Csapó Dániel 5,6 1841 Dőry György 5,2 1844 Csapó Vilmos 6,7 1827-44 átlaga 4,2 72