Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)

tétlenül garantálta a hitelkamat megtérülését, ez meglehetősen kockázatos vállalkozás volt. Az ingatag talajra épített üzlet 1844-re összeomlott. Adóssága fejében teljes dunaszentgyörgyi birtoka zálogba került. Jószága egy részének kiváltása érdekében 1847-ben az őt terhelő adósság (119 273 pft) értékében eladott 1289 holdat Szeniczey Ferencnek, 79 1/2 holdat Vizsolyi Jánosnak. Csapó Dániel 1802-ben birtokosztályt hajtott végre testvérével Imrével, s rögtön megvásárolta tőle 33 hold területű földjét Győr területén 6000 pft-ért. 1818-ban megvette Egerer János 538 holdas baracsi (Fejér m.) és dunaegyházi (Pest m.) birtokát 90 000 vft/36 000 pft áron. Csapó ezzel megvetette baracsi uradalmának alapjait, s a következő évtizedekben szívós következetességgel vásárolta fel a baracsi közbirtokosok eladásra kínált birtokait. 1821-ben 31000 vft/12 400 pft-ért megvette br. Rudnyánszky József örököseitől baracsi jószágukat. Ez kb. 300 hold lehetett. 1833-ban 1100 pft-ért újabb 27 holdat, 1834-ben 165 holdat, majd 82 holdat vásárolt a Rudnyánszky családtól. 1839-ben Csapó Vilmos közvetítésével Atzél Antal Békés megyei adminisztrátortól vett 26 holdat 1443 pft-ért. 1843-ban, röviddel halála előtt Csapó Dániel egy 3100 holdas összefüggő, négy majorságra osztott uradalommal rendelkezett Baracson, melynek területe, értéke kétszerese volt a tengelici törzsbirtoknak. Özvegye 1844-ben zálogbirtokként megszerezte Csapó Vilmos teljes dunaszentgyörgyi birtokát, így átmenetileg kb. 7500 hold felett rendelkezett. Mindössze egy esetről tudunk, amikor birtokot adott el Csapó. Felesége 65,5 holdas, birtokaiktól távol eső erdejét adta el 3144 pft-ért sógorának Gindly Antalnak és sógornőjének br. Bésánné Gindly Klárának.

245 A Gindly család a megye középbirtokos nemességének leggazdagabbjai közé számított. Birtokainak zöme Tolna megyében feküdt, de szétszórtan más dunántúli megyékben is voltak jószágai. A távol fekvő birtokoktól igyekezett megszabadulni. A nyúli, écsi szőlőket (Győr megye) már az 177l-es birtokosztály alkalmával eladták. A Somogy megyei ádándi birtokot 1810 körül adta el a család Csapody Gábornak 220 000, devalválva 58 666 ft-ért. Gindly Antal és fia Rudolf elsősorban hitelezés útján kamatoztatta tőkéjét, jelentős birtokvásárlásra csak egyszer került sor. Antal 1818-ban megvásárolta testvére, Gebhardt Ferencné szül. Gindly Terézia 1500 holdas alsó-tengelici részjószágát.

246 A Bezerédj család birtokszerző törekvései a nagyanyjuktól örökölt 7974 hold területű tengelici birtokra irányultak. A számos örökös kezén felaprózódó birtokrészeket a birtokaik és tevékenységük súlypontját Tolna megyébe áthelyező idős és ifjabb Bezerédj István kezdték rokonaiktól csere és vásárlás útján megszerezni. Az 1829-es birtokosztály alkalmával a négy örökös - id. Bezerédj István, id. Bezerédj Ignác, Zichy Jánosné Bezerédj Zsófia, Jezerniczky Józsefné Bezerédj Anna közül a gyermektelen Jezerniczkyné szül. Bezerédj Anna a maga birtokrészéről lemondva kb. 3200 pft évjáradékot kapott a birtokot átvevő három testvérétől. A másik osztozó fivér, Bezerédj Ignác rövidesen meghalt, utódai 1835-ben osztoztak az örökségen. Id. Bezerédj István azonnal birtokcserét hajtott végre unokahúgával, Bezerédj Jozefával. Megkapta 512 holdas tengelici birtokát, cserébe átengedte neki a bezerédi, dötki, koppányi családi birtokból neki jutó 1/8 részt, a teleki pusztából neki járó 1/4 részt, ezenfelül fizetett 20 000 pft-ot és 100 aranyat, átvállalva Jezerniczkyné évjáradékának Jozefára eső részét (200 pft). Ifj. Bezerédj István 1845-ben 59