Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)
• 1813-ban Kajdatsy Ferenc halálával birtokát (Börzsöny, Szentmária, Morócz, Újfalu-puszta, Hidas) - három lánya - gr. Messey Lajosné, Kajdatsy Ilona, Somsich Miklósné, Kajdatsy Jozefa, Perczel Sándorné, Kajdatsy Erzsébet örökölte. Gróf Messey és Somsich, tekintettel az örökségnek lakóhelyüktől való nagy távolságára, a birtokon lévő apai ház fel nem osztható voltára, eladták részüket a szomszédban birtokos sógoruknak Perczel Sándornak. A vételár 37439 vft-ot (14975 pft) tett ki, melynek felét Perczel rögtön le is fizette, a többiről kötelezvényt adott. Az eladók fenntartották maguknak elővételi és örökösödési jogukat. 239 Magyari Kossá Sámuel megvásárolta Kántor Zsuzsanna örököseitől a gyönki közbirtokosság 20000 ft értékben zálogban lévő 1/6 részét. A birtok egy Magyari Kossa-leány hozományaként került a Kántor család kezére. A jószág a Kántor család számára túlságosan távol feküdt, ezért még 1780-ban zálogba adta, s a nyert pénzen közelebb próbált birtokot szerezni. Magyari Kossá Sámuel 110000 vft (44000 pft áron vásárolta meg Kántoréktól zálogban lévő birtokukat. 1838-ban a Tolna megyei törvényszék visszaítélte a birtokot tulajdonosának, ám nem tudtak megegyezni, hogy a zálog kiváltása milyen pénznemben történjen. A per elhúzódott az 1850-es évekig, amikor a soproni főtörvényszék az ügyet elévültnek, s ezzel megszűntnek mondta ki. Magyari tehát 44 000 pft-ot veszített kockázatos birtokvásárlásával. Ugyancsak leányágon szállt a Csuzy és Hajós családra Gyönk birtokának egy része. Magyari Kossá Sámuel 1832-ben vásárolta vissza a Csuzy-részt, 1839-ben a Hajós-részt. 240 Magyari Kossá Somogy megyei birtokát is kikerekíteni törekedett. 1839-ben megvásárolta Roboz Istvánnétól köttsei, poczai és csicsali részjószágát, kb. 270 holdat. 241 Sztankovánszky Imre 1839-1869 között közbirtokostársaitól négy részletben kb. 1200 hold földet vásárolt Kajdacson és Baranya megyei Mocsoládon. 1839-ben Atzél Antal, Tolna vármegye főispánja eladta felesége 276 holdas kajdacsi birtokát 12 552 pft-ért, holdanként 45 pft-ért. A családnak Arad megyében volt egy nagyobb birtoka és több kisebb részbirtoka szétszórva az országban. A kisebb birtokokat így a kajdacsit is - eladták, a pénzt az aradi birtokba fektették, ill. újabb birtokot kívántak vásárolni a közelben. Sztankovánszky Imre további birtokvásárlásai már az 1850-1860-as évekre estek. 242 A három nemeskéri Kiss-fivér, Antal, Ferenc, János súlyos anyagi helyzetéről a korábbiakban már szó volt. Valamennyien eladósodtak, birtokaik nagy része zálogba került az 1830-as évekre. Ezt a helyzetet használta fel unokatestvérük Kiss Pál, hogy elsőségi jogával élve magához váltsa, ill. olcsó áron végleg megszerezze rokonai birtokát. Kiss Pál maga sem rendelkezett felesleges tőkével, hivatalával járó költséges bécsi majd fiumei életvitel felemésztette jövedelmét, de kapcsolatai révén könnyen tudott nagy összegű hiteleket szerezni. A vételárat úgy igyekezett megszabni, hogy a birtok jövedelme ül. bérleti díja fedezze a kölcsönök kamatait. Kiss János 1834-ben eladta Uzdon, Borjádon és Hódoson lévő 254 hold földjét 8000 pft-ért, feltehetőleg a Hanzely családnak. 243 Miszlai birtokrészét már 1833ban cserére ajánlotta Kiss Pálnak nemeskéri birtokáért, majd árendára kínálta fel neki. 1834 végére Kiss Pál magához váltotta Kiss János birtokát. 1843-ban Kiss Pál 28 000 vft/11200 pft Kiss Jánost terhelő adósságot tábláztatott ki, melyet nyilván a 57