Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)

nác és Ádám. Mivel nem tudtak megegyezni a birtok értékbecslésében - a zombai rész talaja jobb minőségű, míg a teveli rész munkaerővel jobban ellátott -, az ará­nyos felosztás érdekében minden birtokolt települést megfeleztek. 95 1780-ban meghalt Dőry Ignác, 3 feleségtől összesen 9 fia született. 1782-ben került sor a bir­tokosztályra. A hagyatékot 10 egyenlő részre osztották, 1 rész haszonélvezete illet­te meg az özvegyet is. 96 Tehát míg Ignác még a Dőry vagyon 1/2 részével, fiai már csupán 1/20 részével rendelkeztek. A helyzet később valamelyest javult. Az özvegy halálával, oldalági örökösödéssel, felvásárlással az idősebb ágon birtoklók száma hatra csökkent, részarányuk tehát átlagban 1/12 részre emelkedett. 97 A 19. század első harmadában belépő harmadik nemzedék 11 főre emelte az örökösök számát. Az ifjabb, a Dőry Ádám-féle ágon a fiútestvérek száma hét volt, de Ádám 1799-ben bekövetkezett halála után csupán 5-en osztoztak birtokán. 98 Három fivér magtalan halálával végül az összbirtok 1/4-1/4 része szállt ifjú Ádám­ra és a korán meghalt Pál egyetlen fiára, Miklósra. 99 Az első, 1811. évi birtokosztály során 1 részre jutott 1023 hold föld, valamint 34 6/16 jobbágytelek, 25 zsellér. Test­vérük halálával 1822-ben másodszor is osztozkodásra került sor. Ekkor az életben maradottak további 500 hold földet, 14 5/16 jobbágytelket, 13 kisházast kaptak. 1827-re Dőry Ádám fiúörökösei közül már csak két ág volt életben, akik további 735 holdat, 17 9/16 jobbágytelket, 15 kisházast örököltek meghalt fivérüktől. így összesen 2250 hold körüli allodiális birtokkal, valamint 66 4/16 jobbágytelekkel, 53 kisházassal rendelkezett Dőry Ádám és Pál fia Miklós, a teljes Dőry vagyon 1/4-1/ 4 részével. 1848-ig ezen az ágon a birtok 5 részre osztódott. A Dőryek zombai ura­dalma tehát - más családokéhoz hasonlóan - három nemzedéknyi idő alatt számos részbirtokra bomlott fel. Az osztódás azonban nem volt egyenletes, olyan többszörös különbségek alakultak ki a nemzetség egyes családtagjainak vagyoni viszonyaiban, amelyek már az azonos társadalmi réteghez való tartozást is megkérdőjelezték. Sajátos a bonyhádi uradalom helyzete örökösödés szempontjából: a Perczel család birtokolta rész csak férfiágon, a Kliegl rész mindkét ágon öröklődött. 100 A Kliegl család örökösödési rendje 1848-ig a következő: Bonyhádi uradalom i ' 1 Perczel Kliegl Kliegl Salamon Wimmersperg i/ i/ iy '6 '6 '6 Ignác Dőry Jeszenszky '12 '12 i ' i i i i i ' i 1 György Katalin 7 72 7 72 7 72 V 72 V 72 V­'24 '24 / V V !/ '96 '96 '96 '96

Next

/
Thumbnails
Contents