Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)

kai kevert fekete agyagjobb minőségű, mint a tengelici közbirtokosságé. Az uradalom területén több népes falu állt, biztosítva a megfelelő munkaerő-ellátást. A vidék Tolna megye dohánytermesztő övezetéhez tartozott.

427 Dőry Ádám allódiális birtoka 1372 hold szántóból, 316 hold rétből, 501 hold erdőből, 8 hold szőlőből, 1,5 hold kenderföldből állt. A birtok nem egy tagban feküdt, a közbirtokosság valamennyi községében volt osztályrésze, de a szántók általában nagyobb, 50-300 holdas egységekből álltak, és zömmel Zomba környékén feküdtek. A birtok megmunkálásához 66 4/16 jobbágytelek és 53 zsellér robotja állt rendelkezésre. Erre nyilvánvalóan szükség is volt, mivel Dőry Ádám mindöszsze 32 db jármos ökörrel rendelkezett, azaz 1 pár igásállatra 85,75 hold szántó jutott. A teljes marhaállomány az ökrökkel együtt 66 db-ot tett ki. A birtok nagyságához képest nemcsak a szarvasmarhák, hanem a juhok száma is kevés, 1537 db. A fajta szerinti összetételt az 1835. évi vagyonleltár nem közli. Nem említ sertéseket sem, holott az épületek között kanászház is található. Épületekkel a birtok jól felszerelt volt: ló-, ökör- és tehénistállók, gulya-és juhakol, szekérfészer és szénáspajta, téglaégető. Az istállók padlásán gabonát tároltak. A három cselédház (összesen hat szoba) mellett volt lakás a nyerges, kovács, bognár, asztalos számára is. Becslés szerint a birtokán lévő épületek, állatok és gazdasági felszerelés együttes értéke 102472 pft-ot tett ki, a birtok összértékének 28%-át.

428 Ifjú Dőry Vince birtoka Zombán, Ódánypusztán és Tevelen terült el. Az allódiális szántó Zombán és Ódányban egy-egy tagban feküdt, összterülete 365 holdat tett ki. A majorsági birtokhoz tartozott még 21,5 hold rét, 50 hold legelő, 15 hold szőlő, 50 hold beltelek. Az úrbériség 116/8 jobbágytelekből és 12 zsellérből állt. A birtok allódiális és úrbéres részének együttes értéke 63 653 pft volt, a birtokon álló épületek 12 093 pft-ot értek. A beruházások az összérték mindössze 16%-át tették ki, igaz ebben nem foglaltatnak benne az állatok és a gazdasági eszközök, felszerelések, melyeknek mennyiségét nem ismerjük. A gazdasági épületek - ököristálló, cselédházak - saját eszközökkel is folytatott gazdálkodásról árulkodnak. Ennek korlátaira utal, hogy a jobbágyok robotjában szántás is szerepelt.

429 Dőry Gábor 1090 hold területű allódiális birtokából 836 hold volt a szántó, 223 hold a rét, 15 hold a szőlő, 16 hold a beltelek nagysága. Dőry Ádámmal ellentétben, akinek 500 hold erdeje volt, Gábor, Miklós, György kiirtatta szárazdi, teveli és ódányi erdejét, hogy szántóként hasznosítsa. Dőry Miklóssal cserélve Szentgálpusztára tagosíttatta szántóját és rétjét. A 673 holdas szentgáli szántó egy darabban feküdt, de több dűlőre felosztva. Ugyanígy egy tagból állt az ódányi és szárazdi szántó is. A birtokot 14 jobbágytelek és 39 zsellér egészítette ki. A többi Dőry birtokához képest nála viszonylag alacsony az úrbériség aránya. Ennek hatása megmutatkozik az állatállománynál is. 40 jármos ökröt tartott, az egy párra jutó szántó nagysága, 41,8 hold alig a fele volt Dőry Ádáménak. A 40 db ridegmarhával és 24 tehénnel a szarvasmarha-állomány 104 db-ot tett ki. Míg Ádám birtokán 33 holdra jutott egy szarvasmarha, Gábor birtokán 10 holdra. A juhok száma közel azonos, 1400 db. A jelentős állatállományhoz képest az épületekkel való felszereltség szinte szegényesek tűnik: egy-egy birka-, marha- és lóistálló és egy sertéshizlalda. A négy cselédház jelentős számú béresre vall, ugyanakkor hiányoznak a birtokról a másutt megszokott iparosok.

430 101