Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)

mők vannak a kerámia-hierarchia élén Mórágy-Tűzkődombon is, és Zengővár­konyban is. Külön kell foglalkozni a gazdag és különleges mellékletű gyermeksírok kérdésével: ezek a sírok olykor az egész temető legkiemelkedőbb temetkezései. A NY-i vonaldíszes kerámiában ilyen a bruchstedti gyermeksír (KAHLKE 1959; HÄUSLER 1966, I), ehhez hasonló a Luziankyban talált 1/1942. temetkezés is kőfejszével, kőékkel, 5 kovanyílheggyel, 610 Spondylus-gyönggyel, vagy a 2/1942. sír 20 edénnyel (NOVOTNY 1962); ezek közé tartozik a mórágy-tűzkődombi 43. leánygyermek-temetkezés, illetve több más leánygyermek, fiúcsecsemő is; Zengő­várkonyban a VI/B. sírcsoportban két gyermeksír a leggazdagabb kerámiában és ékszerekben, a XII. sírcsoportban a kerámia-hierarchia élén áll egy gyermektemet­kezés; Villánykövesden a 16. gyermeknél volt a temető egyetlen kőbuzogánya. Egyes gyermekek kiemelkedő helyzetére Aszódról, Svodinból is vannak adatok. A. Häusler részletesen foglalkozott ezzel a jelenséggel, szerinte ezeket a gyermeke­ket az élők különféle okok miatt ki akarták engesztelni (1966, 1, 38). Ez a jelenség azonban sokkal inkább összefüggésben lehet a gyermek származásával, eredetével és a hiedelemvilággal is (amire a sírokban talált kultikus jellegű tárgyak utalnak). A mórágy-tűzkődombi vércsoportvizsgálati és régészeti eredményeken kívül a többi lengyeli temetőben tett megfigyelések is utalnak arra, hogy a lengyeli-kul­túra társadalmának alapját a kiscsaládok jelentették. A páros családok többnyire csak a gazdag mellékletekkel eltemetett egyének esetében tűnnek szembe: Zengő­várkonyban a VI/A. sírcsoportban tételezhető fel házaspár az 57. férfi és a mellette fekvő 56. nő esetében a mellékletek alapján is; a VI/C. sírcsoportban a D-i rész eszközökben leggazdagabb temetkezése mellett fekszik a kerámiában leggazda­gabb sír; a VI/D. sírcsoportban a gazdag eszközmellékletű, illetve a kiemelkedő kerámiájú sírok egymás mellett, egymás közelében helyezkednek el; a IX. sírcso­portban a kőbalta nélküli kőékes temetkezések, illetve az eszköz és/vagy kerámia nélküli sírok is többnyire a kőbaltások, vagy az antropológiailag is férfinak megha­tározott csontvázak mellett, azok közelében fekszenek, és a kerámiarangsor temet­kezései itt sem esnek egybe az eszközmellékletes rangsor megfelelő sírjaival; a XI. sírcsoportban a leggazdagabb kerámiás sírja középen található, a kétféle rang­sor sírjai itt is egymás mellett, egymás közelében kerültek elő. Az eszközmellékletek alapján feltételezett hierarchiával a következők mutat­hatók ki: Ez a hierarchia a NY-i vonaldíszes kerámia majdnem minden temetőjében, gyakran a temetőn belüli csoportokban, csoportosulásokban jelentkezik, külön­böző formákban. Rutzingban, Sondershausenben is egyrészt a kőbaltás férfiak hie­rarchiája, másrészt a kőpengével eltemetetteké figyelhető meg. Aiterhofen­Ödmühlében különböző rangsor-fokozatokat állapítottunk meg. Flombornban, a vizsgálataink szempontjából reprezentatív temetőben, az eszközhierarchiát 2 különösen kiemelkedő eszközkészletű, 4 gazdagabb kőeszközű és 10 egyszerűbb, csiszolt kőeszközű temetkezés alapján tételeztük fel a 7 eszközmellékletűn kívül. Az eszközmellékletekben megnyilvánuló hierarchia kisebb mértékben észlelhető az elzászi Wettolsheimben, Entzheimben, Quatzenheimben, Rixheimben. Els­looban külön elemeztük a kőfejszés temetkezések különböző rangsor-fokozatait, illetve a nyílhegyek alapján feltételezett fokozatokat. Hasonlóan jártunk el Nieder­merz esetében is, ahol a kőfejszés síroknak 7 kombinációs kategóriáját (fokozatát) 80

Next

/
Thumbnails
Contents