Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)

A két csoportosulást vizsgálva kitűnik, hogy a D-i részen a két férfitemetkezés között (7,8.) különbség mutatkozik az eszközmellékletek terén; a 3. női váz kopo­nyáján 30 db. Spondyluslapocska feküdt, míg a 9. nőnél csak kerámiát találtak. E négy sír esetében két házaspár temetkezéseit tételezzük fel. Az É-i csoportosulásban két kőékes féríisír (13,11.) fordul elő, környezetük­ben pedig 4, ékszermellékletes női temetkezést találunk. De ebbe a csoportosu­lásba tartozik még két ismeretlen nemű váz is ékszerleletekkel, és a 2. női sír Spondylusnyaklánccal. E női temetkezések bármelyike kapcsolatba hozható a két kiemelkedő mellékletű férfiéval. Még 2, kerámiával ellátott férfi- és egy Spondylu­sos női sír említendő meg innen 4 gyermek temetkezésével. Höckmannak is feltűnt, hogy az É-i részen a férfisírok szórványosan, vagy a nőiek közelében helyezkednek el (1982, 26). Flombomnal szemben abban van eltérés, hogy Rixheimben az ékszer/viseleti mellékletek csak női sírokat jellemeznek, és ezek olykor a „szegény" mellékletű női sírokkal képeznek párokat. Höckmann szerint gazdasági okokkal magyarázható, hogy a kiemelkedő ékszerle­letek csak nőknél fordulnak elő, feltételezi, hogy a nők szerepe itt fontosabb lehe­tett, mint más vonaldíszes közösségek esetében (1982, 27). A hollandiai Elslooban feltárt 113, sírnak tartott objektum a vonaldíszes kerámia fiatalabb időszakába, a Niederrhein-csoportba tartozik (MODDERMAN 1970.). A 113 sír közül 47-et tartanak hamvasztásosnak. A temető két, DNY-ÉK-i irányú sávra tagolódik (13. temetőtérkép), a NY-i rész az idősebb; a temető haszná­lata, akárcsak Niedermerzben, folyamatos és töretlen volt. A temető két része közötti különbségeket Modderman a település szerkezetében is tapasztalta (1970, 76.) Használható antropológiai adatokat innen sem nyerhettek, nemcsak a csont­vázakat, de a sírmellékletek egy részét sem lehetett megmenteni. A vizsgált temetkezések 39,02%-ában (32) volt kőfejsze, ez az arány magas a többi vonaldíszes temetőhöz viszonyítva; ezek a sírok egyenlően szóródnak a temető egész területén. A kőfejszék síronkénti számában a következő rangsor tűnik szembe: 1 sírban 3 kőfejsze volt, 4-ben 2 példány, 27-ben pedig egy fejsze található (17. kombinációs leletkatalógus). A 3 kőfejszével ellátott sír közelében (83.) egy olyan temetkezés van, melyben egy kőfejsze van minden más eszközlelet nélkül, a többi négy sír is csak kerámiát tartalmazott, vagy melléklet nélküli volt. A 2 kőfejszét tartalmazó sírok között kiemelkedik az 1., melyben még 3 kova­nyílhegy, 3 kőpenge, nucleus és hematit volt. Ezek között a sírok között világosan megmutatkozik a rangsor az eszközök alapján, elsősorban a nyílhegyek számában. Ugyancsak a nyílhegyek jelzik a feltételezett hierarchiát az 1 kőfejszével ellátott 8 temetkezés között. 9 sírból egyetlen kőfejsze került csak elő másfajta eszközlele­tekkel; a kőfejszés temetkezések rangsorának végén 10 olyan van, melybe csak egy kőfejszét helyeztek minden más melléklet nélkül. Az eszközmellékletes sírok többségében kerámia is van, 29 sírban azonban magában került elő cserép vagy edény. A temető egész területén megvannak a melléklet nélküli temetkezé­sek (27,43%, 31). Az antropológiai adatok híján csak az eszközmellékletek és ezek kombinációi nyújthatnak segítséget az elemzésben. A másik nehézséget az okozza, hogy a sír­csoportok ugyan viszonylag pontosan körülhatárolhatók a temetőtérképen, de az egyes csoportosulások időbeli sorrendjét nem lehet megállapítani. 50

Next

/
Thumbnails
Contents