Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)

47 Kőművesek. A paraszti termelésből kiszoruló réteg (törpebirtokosok, mező­gazdasági munkások) kétlaki, átmeneti munkásréteggé vált, mely a 19. sz. utolsó harmadában a munkásság viszonylag nagy részét alkotta. Idényjellegű munkákat vállaltak, nem szakadtak el teljesen a mezőgazdaságtól, valódi ipari munkássá for­málódásuk lassan történt. 33 Szakadáton a földművelésből megélni nem tudó szegényparaszti réteg már a korábbi időszakban is kőművesmunkából élt. Az 1868-as iparkamarai választásokon 2 szakadáti kereskedő, és 7 iparos bírt szavazati joggal: Hilbert György, Kanter János, Kirchner János, Schmidt János kőművesek, Krémer János kocsmáros, Pechtl Vilmos ács, Weichsel Jakab szabó, akik már három évnél régeb­ben folytatták mesterségüket. 34 A faluban céhszervezet nem működött, így azok feloszlatása nem befolyásolta a korábban kialakult helyzetet. Gyönkön 1872-ig 3 céhet tartottak nyilván: takács, szabó és varga, valamint vegyes (kovács, kádár, kőműves, bognár, asztalos, üveges), akik 1872-ben egy ipartársulattá kívántak ala­kulni, melynek szervezését törvény írta elő. Működést gyakorlatilag nem fejtettek ki azzal az indoklással, hogy nagy részük az ipart csak télen gyakorolja, az egész éven át ipart űzők nagyobb városok iparegyletének tagjai. 35 1876-ban a soproni iparkamra jelentése szerint Szakadáton az alábbi iparokat űzték: 36 önálló segéd tanonc 1876-ban fizetett vállalkozó jövedelemadó 3,00 fit 8,60 frt 1 20 frt 14 frt 6 frt 30 frt 20 frt A statisztika nem tükrözi a tényleges helyzetet, mert nem veszi számba a nagyszámú kőművessegédet. Az anyakönyvek tanúsága szerint már 100-nál töb­ben voltak. Az 1900. évi népszámlálás szerint 37 a keresők fele az iparban dolgozott (411­ből 202), s ezek közül 174-en voltak kőművesek. Mivel a faluban, s a környéken ennyiük számára kevés munkaalkalom kínálkozott, az ország minden részébejár­tak munkát keresni (főleg Pestre). Pénzük kevés volt, legtöbbször gyalog vágtak neki az útnak. Tavasszal elindultak, két-három hetente mentek haza, szombat délután, vasárnap délelőtt érkeztek csapatostól, „mintha csordát hajtottak volna." Végleg novemberben maradtak a faluban, amikor befejeződtek az építkezések. A munkavállalások irányát - egyebek között - a különböző kórházakból érkezett gyógydíjigények is mutatják. Kirchner Erzsébet férje 5 évig Budapesten talált mun­kát. Staudt Péter munkanélküli kőműves is Budapestről érkezett betegen, teljesen vagyontalanul, csak egy 200 frt. értékű háza volt Szakadáton. 38 A simontornyai járás jelentős kétlaki munkássága ellenére sem tartozott a forradalmi vidékek közé. A közigazgatási bizottság a járásról szóló 1900. évi jelen­tésében azt írta, hogy munkásszervezkedés nem volt, új egyletek nem keletkeztek, 28 ács 1 ­asztalos 2 ­kocsmáros és mészáros 1 ­kőmíves 3 ­kovács 1 1 szárazmalom 2 2 szatócs 1 1 433

Next

/
Thumbnails
Contents