Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)
45 3. TÁRSADALMI VISZONYOK Demográfiai robbanás. Az intenzív művelési ágak elterjedésében, az állattenyésztés átalakulásában nagy szerepe volt a megfelelő mennyiségű munkaerőnek. A lakosság számának jelentős növekedése egyrészt biztosította ezt a munkaerőt, másrészt szaporította a birtoktalanok számát, tovább fokozva a birtokaprózódást, amelyet a német falvakban érvényben lévő törzsöröklés sem tudott már feltartóztatni. Szakadat népessége 26 1836 685 fő 1870 902 fő 1880 896 fő 1890 1050 fő 1900 1129 fő 1910 1115 fő Az utolsó nagy kolerajárvány (1872-73) megtorpantotta a növekedést, de 1880-1900 között így is 230 fővel gyarapodott a lakosság. Világjelenség, hogy a születések számának csökkenése mellett a halálozásoké ennél jóval nagyobb mértékben esett vissza: a javuló egészségügyi ellátás miatt elmaradtak a nagy járványok, a mezőgazdaság fejlődése pedig megszüntette az éhínségeket, így a természetes szaporodás ugrásszerűen emelkedett. Demográfiai adatok (anyakönyvek alapján) Szakadat 1870-1910 között a lakosság gyarapodása 523 fő. A népszámlálási adatokkal összevetve azonban lényegesen kevesebb a ténylegesen összeírt emberek száma (279 fővel). A demográfiai robbanás a korábban is létező belső migrációt jelentősen felgyorsította, amely elsősorban a városok felé irányult, s még a zárt egységben élő kis településeket is érintette. 27 A népesség elvándorlásának másik iránya a századforduló után a tengerentúlra mutatott. Birtokaprózódás. A paraszti birtokot, mint az önálló megélhetés gazdasági alapját, az öröklés során való szétaprózódás fenyegette leginkább. A német falvak lakói sajátos öröklési rendjük fenntartásával igyekeztek ellene védekezni: a birtokot nem osztották szét a gyerekek között, hanem csak egyikük kapta, aki a többiek számára végkielégítést adott. Ennek két típusa terjedt el Szakadáton. Az elsőnél továbbra is egy gyerek örökölte az ingó és ingatlan vagyont, de ezt a testvérek számának megfelelően - elvben - egyenlő részekre osztották (gyakran az özvegy szülő is kapott egy gyerekrészt). Az örököst kötelezték arra, hogy a pénzre átszámított értéket záros határidőn belül fizesse ki testvéreinek (1-2 hónap, fél év), ami 431 Év születés halálozás gyarapodás házasságkötés 1868-1877 408 306 102 92 1878-1887 433 325 108 94 1888-1897 419 294 125 88 1898-1907 432 298 134 112 1908-1914 253 141 112 71 581
