Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)

dala ágyúgolyóktól félig ledöntve áll. (MOL U. et C. Fasc. 46. NQ 65.) Újjáépítésére 1730 körül került sor. Ekkor falai egy részének lebontása után barokk kastélyt alakítottak ki belőle. 50. VELICS 1886. 54., VELICS 1890. 251-252., 347. 51. VELICS 1886.429. A legújabb kutatások szerint a várvédők létszáma ennél valamivel magasabb kellett, hogy legyen, hiszen a zsoldösszeírásokban nem szerepel azoknak a katonáknak a neve, akik nem pénzbeli zsoldot, hanem zsoldtimárt (javadalombirtokot) kaptak. V. ö. DÁVID 1982. 84-85. 52. DÁVID 1982. 84-85. 53. DÁVID 1982. 86. 54. VELICS 1890. 251-252. 55. Török források szerint a várkastély javítási munkálatai a korai időszakban a tótfalvaiakat terhelték. Egy másik adat szerint 1568 után jelentős rekonstrukciós munkákra kellett, hogy sor kerüljön. V. ö. DÁVID 1982. 86. Az ásatási megfigyelések alapján úgy gondoljuk, hogy e munkálatokon gyakorlatilag csak a sánc megépítését, illetve karbantartását kell értenünk. 56. Kérdőjelesen bár, de a házak között említeném meg a több helyen is előkerülő (XIII. szelvény, VI. szelvény, 27. árok), néhol többszörösen megújított, homokba rakott, cölöplyukakkal körülvett téglapadlózatokat. Szerepük tisztázása még további kutatást igényel. 57. Hasonlójellegű, téglázott tüzelőhelyeket tártak fel a Szekszárd-újpalánki török erődítés területén is. Az ásató Gaál Attila megfigyelése szerint e téglapadlózatokat a sütőharangok számára készítették. Ez utóbbi tárgytípus igen nagy számban került elő az újpalánki erődítés területén. Meg kell jegyeznünk, hogy ezzel szemben Ozorán csak elvétve fordul elő egy-két darab. V. ö. GAÁL 1985. 188-189. 58. GAÁL 1985. 188. 59. HÉJJ, M.: A visegrádi Alsóvár lakótornyának építéstörténete. Műemlékvédelem 10/1966/1. sz. 6. 60. ZOLNAY, L.: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról és az itt talált gótikus szoborcsoportról. (Les fouilles au Chateau de Buda (1967-75) et la trouvaille de la galerie des statues gothiques) BpR 24/ 1977/ 3. sz. 21. 61. M. BAJALOVIC-HADZI-PESIC: Najnoviji rezultati archeoloskokonzervatorkih radova na Beogradskoj Tvrcavi. Godisnjak grada Beograda 18/1971/ 263-264. 62. HOLL, I. : Adatok a középkori magyar fazekasság munkamódszereihez. (Beiträge zu den Arbeitsmethoden der Ungarischen Töpferei des Mittelalters) BpR 17/1956/190-191. 63. A leletanyag, valamint balkáni párhuzamainak részletekbe menő elemzését külön tanulmányban közöltük. V. ö. GERELYES-FELD 1986. 161-182. 64. WOSINSKY, M.: Tolna vármegye az őskortól a honfoglalásig I-II. Bp. 1896. 65. Torma I. terepbejárása 1961. X. 11. - MTA Régészeti Intézete Adattára Dok. 1210/1965. 66. PATEK 1968. 61. 67. Nováki Gy. terepbejárása. 68. MTA Régészeti Intézet Adattára Dok. 9/86. 69. MIKLÓS ZS.: A gödöllői dombvidék várai. Aszód, 1982.105. p. 55. kép (Múzeumi Füzetek21.), e témában lásd még: FELD I.: A gönci Amadé-vár. HÓMÉ XXII-XXIII (1983-1984) 59-73., MIKLÓS ZS.: Árpád-kori földvár Váchartyán-Várhegyen. AÉ 105/1978/ 95-105., UŐ: Árpád-kori földvár Mende-Lányváron. AÉ 108/1981/ 233-250., UŐ: Ásatás Márianosztra-Biberváron. AÉ 109/1983/ 10-23., NOVÁKI GY.-SÁNDORFI GY.-MIKLÓS ZS.: A Börzsöny hegység őskori és középkori várai. Bp. 1979. (Fontes Arch. Hung.), PARÁDIN.: Der mittelalterliche Wohnturm von Kacs. AAH XXXIV/1982/ 131-149., PARÁDI N.-HOLL L: Die Erforschung des mittelalterlichen Dorfes Nagykeszi. MAI 12-13/1982-83/ Bp. 1984.207-225., SÁNDORFI GY.: A magyar várépítészet korai szakaszáról, irodalmi adatok és terepbejárások alapján. AÉ 106/1979/ 244-254., UŐ: Motte típusú várak a történeti Borsod vármegyében. HÓMÉ XIX/1980/ 9-41. Miskolc, 1980. UŐ: Három korai magyar motte. Mvéd XXX/1986/ 1-7. 70. 1315: MOL Dl. 86.932. 71. Az Ozorai Sándorra vonatkozó, 1315 és 1329 közötti oklevelek: MOL Dl. 86.932., 86.970., 87.004. 72. Ozorai András fia Miklós mester: MOL Dl. 87.604., RADVÁNSZKY-ZÁVODSZKY1909.

1.31., 32., 96. - ZSO. II. 7043. 73. Ozorai András lánya, Borbála fiúsítása: MOL Dl. 87.660. - ZSO I- 5356. 74. A Derecskeiek és rokonságuk: MOL Dl. 87.742. - ZSO. II. 286. Az 1453-68 közötti perre: RADVÁNSZKY-ZÁVODSZKY 1909. I. 212., 256., az 1473-ban folyóra uott. 288. 75. KARÁCSONYI J.: A magyar nemzetségek a 14. század közepéig I. Bp. 1900., 425-426. - 1334: ZSO. II. 7043. 76. MOL Dl. 87.004. 286