Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)

22. A telep csontanyagának paleozoológiai feldolgozását Vörös István végezte el, ld. erre jelen tanulmány 3. részét. Segítségét ez úton is köszönöm. Ugyancsak köszönetemet fejezem ki Torma Istvánnak, Patek Erzsébetnek, Medzihradszky Zsófiának és Bondár Máriának a földolgozás során nyújtott segítségükért. 23. Megvan ez a jelenség a kora bronzkorban is: Soroksár-Botanikus kert (Nagyrévi kultúra) - R. SCHREIBER: Opfergruben aus der Frühbronzezeit in der Umgebung von Budapest. S1A 29/ 1981/75-86.7. kép 2.; Bp. XXI. Csepel-Háros (Harangedényes kultúra) - R. SCHREIBER. A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai 1960-196l-ben. BudRég 21/1964/295-323., 297. (Notbergungen und Plangrabungen des Historischen Museums von Budapest im Jahre 1960-1961.324-336.). Találkozni vele a keltáknál is: Szakály-Rétifóldek D. GABLER: Aspects of the development of Late Iron Age settlements in Transdanubien into the roman period. BAR 144/1982/65-68., 6. kép. 24. VÖRÖS 1985. 17-18. 25. VÖRÖS 1985. 18. - Szigetcsép-Tangazdaság. 26. Vörös István szóbeli közlése. 27. KŐSZEGI 1960. 181., PETRES 1960. 42. 28. A várkastély és környéke régészeti feltárása folytatódik. Ismereteink remélhetőleg az őskori településviszonyokat illetően is gazdagodnak majd. 29. PATEK 1968. 52. Katalógus. 30. BBÁM Ltsz.: 60.85.1-6; 60.86.1-13; 66.94.1-4; 66.116.1-9.; 66.96.1-3.; 61.44.1-8. 31. BBÁM Ltsz.: 66.271.1-290. 32. PATEK 1968.51.; Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig. (Szerk.: BANDI G.) Pécs, 1979. 127-132. (Die Urzeit im Komitat Baranya. 208-220.). 33. PATEK 1968. 21. 34. Az állatcsontanyag a Magyar Nemzeti Múzeum Archaeozoológiai Gyűjteményében van. Ltsz.: 86.1.1-140. 35. MATOLCSI, J.: Historische Erforschung der Körpergrösse des Rindes auf Grund von ungarischem Knochenmaterial. Z. Tierzüchtg. Züchtgsbiol. 87./1970/ 89-137. 36. SCHRAMM, Z.: Kosci dlugie a wysokosc w klebie u kozy. (Long Bones and Height in Withers of Goat). Rocz. WSR w Poznaniu 36/1967/89-105. 37. VÖRÖS, I.: Zoological and palaeoeconomical investigations on the archaeozoological material of the Early Neolithic Körös Culture. FolArch. 31/1980/ 35-64. 38. KOUDELKA, F.: Fas Verhältnis der Ossa longa zur Skelethöhe bei den Säugethieren. Verhandl. Naturforsch. Ver. Brunn. 24/1885/1886, 127-153. Az állatcsontanyag osteometriai adatait az 5. táblázat tartalmazza. 39. 1416; MOL Dl. 87.891., idézi WENCZEL1884.417-418., az 1426-os kiváltságlevél: MOL Hg. Esterházy-cs. lt. Rep. 35. f. G. no. 172., 1426., Pipo végrendelete: UO. Rep. 35. f. B. no. 29., Albizzijelentésére Id. a 41. jegyzetet. 40. MOL Dl. 88.142. 41. BALOGH J.: A művészet Mátyás király udvarában I. Bp. 1966. 420. 5. jegyzet. 42. RADVÁNSZKY-ZÁVODSZKY 1909.1.190. 43. MOL Dl. 24.583., 24.989., 82.044., 91.026. Idézi: RADVÁNSZKY-ZÁVODSZKY 1909. I. 337-338., 466-472., és II. XLVI. 44. A reneszánsz faragványok kőanyaga a Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének dr. Kertész Pál docens vezetésével 1981-ben készített kutatási jelentése (OMF Tervtár 204.002/8 l-c/81 szám) szerint Pécs környéki pannon mészmárga, a pécsi reneszánsz kőtárban őrzött kőfaragványok anyagával egyező anyag. Ennek alapján feltételezhető, hogy a pécsi faragványokkal formailag is sok azonosságot mutató ozorai reneszánsz részleteket Pécsett vagy környékén faragták és onnét szállították a helyszínre. Ld. erre: G. SÁNDOR M.: Reneszánsz Baranyában. Bp. 1984. 45. RADVÁNSZKY-ZÁVODSZKY 1909. II. 35. 46. MOL Hg. Esterházy-cs. lt. Rep. 247. f. C. no. 55. 47. Martonfalvy Imre deák emlékiratai. Közli Szopori Nagy I. Mon. Hung. Hist. II. osztály 31. kötet Bp. 1881., 133-135. 48. VELICS 1886. 54., DÁVID 1982. 10. 49. KÁLDY-NAGY GY.: A budai szandzsák 1559. évi összeírása (The taxation census in 1559 of the Sanjak of Buda) Bp. 1977., KOPPÁNY 1979.198. Az 1686. szeptember végén történt visszafoglalás után két évvel, 1688. január elsején felvett jegyzőkönyvben azt írták róla, hogy romos és déli ol285