Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)

századiak) a velencei, gótikus üvegpalack kúpos fenéktöredékei. (85.1.719.) (A formát nem lehet rekonstruálni.) A ciszternából, 790-880 cm közötti mélységből származnak egy gótikus velencei cseppes pohár töredékei és egy kannelurázott oldalú, ugyancsak velencei pohárka részletei. (85.1.715. - 19. kép 1-2.) Ezek - a réteget keltező I. Ulászló-pénzek (CNH

II. 141.) alapján a XV. század első feléből származnak. Az üvegedények zöme a XV. század végére, XVI. század elejére tehető. A serlegfedő (85.1.621.) velencei forma, de anyaga miatt nem eredeti velencei készítésű. A vastag falú, barna színűvé romlott anyagú serlegnek a szára és kelyhének fenéktöredéke maradt meg. Feltehetően magyarországi hutában készült. (85.1.625. - 19. kép 8, 10) Több kettős kónikus palacktöredék került felszínre. Ezek alapján egy edényt lehetett rekonstruálni. (85.1.716. - 19. kép 4.) Több - különböző alakú - pohár részletei is napvilágot láttak. A függőleges, plasztikus bordával díszített oldalú, sima peremű pohár vastag falú anyaga barnára romlott. Magyarországi készítmény. (85.1.662. - 19. kép 7.) Szintén hazai készítésű a gótikus, velencei formát utánzó, enyhén zöldes színű pohár. Oldala kannelurás, pereme a szél visszahajtásával készült. (19. kép 3.) Két pohárfenék a velencei formát utánzó, de feltehetően hazai készítésű. (85.1.628., 666. 19. kép 6., 9.) A XV. század végére, XVI. század elejére keltezett darabok a ciszternából, 630-790 cm közötti mélységből származnak. Ugyanebből a rétegből került elő a függőleges bordákkal díszített falú, velencei formát utánzó serleg részlete. Ez, erősen romlott anyaga miatt feltehetően nem eredeti velencei készítmény.

42 (85.1.620. - 19. kép 11.) Több ablakkarika peremtöredék is ismert a vár területéről. Előkerülésük alapján ezek egyrészt a téglaépülethez, másrészt a faszerkezetű épülethez tartozhattak. (19. kép 5.) Berendezési, felszerelési tárgyak Ajtózár részletei láttak napvilágot a 2. szelvényben, a faszerkezetű épület területén. (85.1.438,447. - 20. kép 1., 3.) Hasonló rendeltetése lehetett a 85.1.152. sz. tárgynak, amely - előkerülési helye alapján - a téglaépülethez tartozhatott. Ugyancsak innen kerülhetett ki az épen megmaradt ablakretesz. (85.1.148. - 20. kép 2.) Lelőkörülményei alapján a faszerkezetű épülethez tartozhatott az ajtóforgópánt. (85.1.513. - 25. kép 2.) Egy tornyos lakathoz tartozó belső szerkezeti rész a ciszternából, kb. 13,20 m mélyről került felszínre. (85.1.761. - 25. kép 3.) Temesváry Ferenc a nagyvázsonyi és nyársapáti leletek alapján valószínűsíti, hogy a tornyos lakatok egyes típusai már a XV. században megjelennek.

43 Ennél korábbi feltűnésükre utal a nyéki lakatrészlet, amely a ciszterna aljáról, XIII. századi környezetből került felszínre. Ezt a feltevést erősíti, hogy a késő középkorra elpusztult Ipolydamásd-Zuvárban ugyancsak XIII. századi leletekkel együtt bukkant elő egy példány. Más típusú lakatot nem ismerünk a nyéki várból, de napvilágot látott (a faszerkezetű épületben) két, béklyólakathoz tartozó tolókulcs. Az egyiknek gyűrűs füle van (85.1.480. - 21. kép 4.), a másiknak kampósan visszahajtott a vége. (85.1.446. - 21. kép 5.) Hasonló típusú tolókulcsok ismertek Sarvalyról. Az ilyen lakatszerkezet a XV. századtól ismert.

45 Téglalap alakú lakathoz tartozó kulcsok részletei is felszínre kerültek. (85.1.115., 442. - 21. kép 1., 2.) Utóbbi számú kulcs szintén a faszerkezetű épülethez tartozott. Egyiknek a felső része maradt meg a füllel, másiknak a szára a két tollal. Mindkettőnek üreges a szára. Hasonló, de szorítógyűrúvel ellátott darabok kerültek elő Sarvalyon, a 17. házban.

46 Ilyen típusú lakatokat már a XV. században használtak a városokban, várakban, falvakban is.

47 Háztartási eszközök Ritkán előforduló forma (analógiát nem is találtam hozzá) a vas szűrőkanál. (85.1.563.) Méretei: a nyél hossza 14,7 cm, átmérője 1,1-1,8 cm; a kanál 4,3x5,5 cm. A ciszternából 630-690 cm mélyről előkerült példány nyele tömör, kerek átmetszetű, a kanál egykor 213