Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)

A temető értékelése: I. Mellékletek: A) Viseleti tartozékok: Fibula - (8. sír, szórvány). Mindössze három db került elő a temetőből. Mindegyik E. Keller 3/A-B. típusába tartozik, amely szerinte elsősorban II. Constantinus uralkodására helyezhető (337-361). Előfordulási helyük főleg Pannónia és Raetia,

31 így fibuláink párhuzamait is ezeken a területeken találtuk meg. Övfelszerelés - (II. sír, szórvány). Egyetlen szíj vég került elő a temetőből és 4 db bronzcsat, sajnos közülük 3 szórványként. Mindegyik db jellegzetes IV. századi készítmény és tömegcikk, párhuzamaikat a limes mentén, valamint a belső-pannoniai lelőhelyeken egyaránt megtalálhatjuk.

32 Fülbevaló - (I, VII, 7. sír). Kivétel nélkül mindegyik az ún. hurkos-kampós záródású fülbevalók csoportjába tartozik, mely kétségtelenül a legegyszerűbb, s így minden bizonnyal az olcsóbb s könnyen hozzáférhető ékszerek közé tartozott. Előfordulásuk a IV. század harmadik harmadára tehető.

33 Igen sok példány található belőlük a két nagy belső erődben, Keszthely-Fenékpusztán és különösen Ságváron.

34 Ugyanakkor Baranya megye római kori temetőiben csak elvétve fordul elő néhány darab. Gyöngy - (VT., 2., 7., 9., 11. sír). Általános jellemzői a későrómai síroknak az itt is meglévő kék és zöld (esetleg sárga) színű kettőskónikus, vagy más néven lencse alakú gyöngyök, különösen a IV. század közepén és második felében.

35 Karperec - A kisdorogi temetőben is az általánosan leggyakoribb típus, az ún. állat- vagy kígyófejes karperec fordul elő legtöbbször (V., VII. sír, szórvány), összesen 5 db. A stilizált állatfejkiképzés igen változatos, pontos párhuzamokkal ritkán találkozhatunk. Ez a karperectípus a IV. század utolsó harmadában használatos, akárcsak a szintén széleskörűen elterjedt csont karperecek.

36 Utóbbi fajtát azonban a kisdorogi temetőben csak egyetlen darab képviselte (7. sír). Ugyancsak egy példány került elő az üreges bronz karperecek típusából (szórványként), noha mind a pannóniai, mind a noricumi, raetiai temetőkben meglehetősen sűrűn megjelennek.

37 A karperecek képezték - a gyűrűk mellett - a leggyakrabban előforduló lelettípust. Azonban a kisdorogi temetőben nem figyelhető meg kettő vagy több karperecnek a IV. század második felének sírjaira sokszor oly jellemző viselete, amely esetleg viseleti, divatbeli változásra utalhat, s talán összefügg új népességcsoport megjelenésével Pannoniában.

38 Gyűrű - (VIL, VIII., 7., 11. sír, szórvány). A másik leggyakrabban előforduló lelettípus. Egy kivételtől eltekintve (a VII. sír pántgyűrűje) mind jellegzetes IV. századi bronz pecsétgyűrű, melyek rendkívül elterjedtek ebben az időszakban. Sajnos, a két vésett díszítésű gyűrű szórványlelet. Mindkettő valamilyen állatalak negatív képét mutatja. Ez a típus a vésett kövek olcsóbb utánzataként jött divatba.

39 Nem lehet kizárni Dombay J. feltételezését sem, miszerint ezeket a vésett gyűrűket nem csupán egyszerű ékszerként, hanem egyben amulettként is viselték.

40 Cipőszegecs - A viselet tárgykörbe tartozó utolsó leletcsoport all. számú női sírból. Ritkábban előforduló leletfajta Pannóniában.

41 Elsősorban a sírban elfoglalt helyük miatt lehet szinte minden esetben a cipő vagy saru díszítésére gondolni. Azonban a kisdorogi sírban egy csomóban került elő a 11 db szegecs a halott bal 183