Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)
Bácskay Erzsébet–T. Bíró Katalin: Summary
14 leletanyagtól elütő durva kvarcit pengesorozatot találhatunk (mind Becsehely, mind Mórágy esetében). Ennek a kvarcitsorozatnak a meglétére a lengyeli anyagban ez az egyetlen pengemagkő utal. Különlegessége, szépsége miatt kiemelkedik az anyagból a K 1. 933.75. ltsz. retusált penge (1/1.). Anyaga barnás árnyalattal áttetsző kékesszürke kova, valószínűleg tűzkő; megjelenése elsősorban az ún. „Dnyeszter kovára" emlékeztet. Az említett pengén kívül a leletanyagban további két eszköz (K 22.938.286 és K 22.38.457) készült ebből az anyagból. Az 1/1. penge mind anyagában, mind típusában a tiszapolgári temető sírleletei között gyakran előforduló pengékre emlékeztet (3). Valószínűleg ezek az áttetsző-átlátszó barnás kovák, az egyedi limnokvarcit pengeszerű szilánk és az obszidiánsorozat tekinthető a legtávolabbról érkező nyersanyagoknak, amelyet a lengyeli népesség települési területéről kívülről szereztek be (4). A középhegységi (feltehetőleg bakonyi) tűzkövek a lengyeli kultúra települési területén belülre esik. Az idegen (EK-i eredetű) nyersanyagok megjelenését, különösen a rendkívül egységes obszidiánsorozatét, feltehetőleg valamilyen kereskedelmi közvetítő lánc meglétének tarthatjuk, amelynek létét például a lengyeli kultúra legkeletibb nagy telepének, Aszódnak pattintott kőeszközgazdagsága alapján is feltételezhetjük. Hivatkozott irodalom Dombay J. (1959): Próbaásatás a villánykövesdi kőrézkori telepen. - A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1959 (1960). pp. 55-73. Dombay J. (1960): Die Siedlung und das Gräberfeld in Zengővárkony - Bp., 1960 (Arch. Hung. XXXVII). Tolnai-Dobosi, V. (1968): Kupferzeitliche Silexgeräte aus Ungarn. - Acta Arch. Carpathica 10.1968. pp. 271-85. Wosinsky M. (1896): Tolna vármegye múltjából I. Az őskortól a honfoglalásig - Bp., 1896. 1—II. T. Bíró K.-Pozsgai I. (1982): Obszidián minták vizsgálata elektronsugaras mikroanalízissel (in press) Bognár-Kutzián, I. (1972): The Early Copper Age Tiszapolgár culture in the Carpathian Basin - Arch. Hung. XLVIII. Kalicz, N. (1969): Einige Probleme der Lengyel-Kultur in Ungarn - Studijné Zv. 17. pp. 177-205 Lektorálta ZALAI-GAÁL ISTVÁN Summary This paper contains the investigation of 672 chipped and 63 polished stone implements excavated by M. Wosinsky between 1882 and 1888 at the Late Neolithic site Lengyel. As the material represents only a small part of the whole one found at the locality - Wosinsky (1896) mentions 4708 pieces - both the evaluation of these finds and their comparison to those from other Lengyel culture sites can be necessarily of preliminary character and in a sense unreal. The most important characteristics of the Lengyel material analyzed here are the following: - the lack of workshop activity (pieces of raw material, pre-cores, blanks or waste are missing) only nuclei and blades/flakes are present; - a technological peculiarity manifested by the cutting up of nuclei and by the 3. Bognár-Kutzián, I. 1972. 4. Kalicz N. 1969. 56