Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)

Gaál Zsuzsanna: Országgyűlési képviselő-választások Tolna megyében (1875–1905)

ADATOK A XDC SZ. VÉGÉRŐL: TOLNA MEGYE GAZDASÁGA, TÁRSADALMA A Baranya, Somogy, Fejér megye és a Duna által határolt 616 ezer kat. holdnyi területen összesűrűsödött több mint két és fél százezer főnyi (5), nemzetiségében és vallásában tarka képet mutató népesség - ez Tolna megye a statisztika önmagában keveset mondó összegző tükrében. Ha a fenti adatokat - a rendelkezésünkre álló mutatók alapján - részleteire is bontjuk, a megye gazdasági, társadalmi helyzetéről csupán vázlatos képet adhatunk. A múlt századi statisztikák összegzéseit a jól megfontolt osztályszempontok torzították ugyan, mégis hiba volna, ha ezekről az adatokról lemondanánk, akkor amikor tudjuk, hogy a megye XDÍ. sz.-i története mind ez ideig kevéssé kutatott. A XDC sz. második felével foglalkozó helytörténészek érdeklődése elsősorban jogi, közigazgatási jellegű (6). A korszak gazdaságáról, társadalmáról inkább csak részjellemzéseink vannak, olyanok, amelyek egy-egy későbbi korszakot taglaló tanulmány bevezetésében kaptak helyet (7) vagy a gazdaság egy meghatározott aspektusára vonatkoztak csupán (8). A megye gazdaságának, társadalmának differenciált elemzését különösen az nehezíti, hogy birtokviszonyainak XDC sz-i átalakulása nem került feldolgozásra. Tolna megye választott korszakunkban egyértelműen agrár jellegű, a mezőgazdaságból élő népesség aránya még az országos átlagot is meghaladja, amit a következő adatok is szemléletesen bizonyítanak: A népesség foglalkozás szerinti megoszlása 1900-ban (9) Ágazat Magyarország Tolna megye mezőgazdaság 66,5% 70,9% ipar 14,3% 13,4% ker. és hitel 3,1% 2,5% közlekedés 2,4% 2,4% egyéb 13,7% 10,8% Mi az, amit a közel 71%-nyi népesség belső tagozódásáról megtudhatunk? Tudjuk, hogy a mezőgazdaságból élő össznépességnek kb. 40%-át, hozzátartozóikkal együtt, a mezőgazdasági cselédek és munkások alkották (10). Az arány abszolút mértékét tekintve magas, de az országos átlagnál mégis alacsonyabb (11). Maga a jelenség feltehetően azzal van összefüggésben, hogy a megyében az 1000 holdon felüli birtok aránya nem volt kirívóan magas (12). 5. Népszámlálás, 1902. 132. 6. Máthé, 1974. Szita, 1974. Csizmadia, 1974. 7. T. Mérey, 1974. 8. Szilágyi, 1969. 9. Statisztikai Évkönyv, 1916. 24. 10. Népszámlálás, 1904. 263. 11. Uo. 13-15. Az országos arány kb. 38%. 12. Mot., 1978. IV. 175. 1913-ban az 1000 holdon felüli birtokok aránya Tolna megyében: 35,2%, Baranya megyében 37,3%, Somogyban 54,4%, Fejér megyében 58%. Azért használjuk az 1913-as adatot, mert csak ebből az időből áll rendelkezésünkre összehasonlító felmérés. 160