Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)

Gaál Attila: Az 1686 őszi felszabadító hadjárat grafikai lapjainak Tolna megyei vonatkozásai

18 FÜGGELÉK A Max Emanuel vezette felszabadító seregek 1686 szeptemberi útjáról készített beszámolók fordítását a müncheni Kriegsarchiv gyűjteményében lévő eredeti források alapján Kammerer Ernő készítette el. A Tolna megyei Levéltárban őrzött kéziratát változtatás nélkül adjuk közre, csupán az általa németül kimásolt részek fordítását végeztük el (74). Mivel a többes szám első és harmadik személy váltakozó használata feltehetően a szó szerinti fordítás és kivonatolás közötti határt jelzi, ezt is változatlanul hagytuk. „Le Journal 1686. Buda bevételéről. szept. 11. Visszatért a pentelei táborba a 3. nap előtt kiküldött 300 magyar, előadták, hogy a Scharwiz-ig masíroztak, ahol az ellenség a hidat is állni hagyta. Át is küldtek a hídon 30 lovast, akiket azonban a tatár utó védek visszaűztek. szept. 12. Ugyanott tábor. szept 13. Földváron volt a sereg, ami telj esen lerombolva volt. Ugyanabban a rendben táboroztak, kivéve hogy más volt az elővéd. A főhadiszállásmester Heuster ment a qartélymesterekkel előre és ütött tábort. A hajóhidat megbontották és alábocsájtották. Két átfutott magyar azt mondja, hogy az ellenség Sexar-t, Uypalánkát és Bayát elégette és szándékoltak mindent elpusztítani, mert mindent itt kell hagyniuk. A nagyvezérnek a sereggel Ószékre kell mennie. szept. 14. A császári és a szövetséges hadak Földvárról Pöstkyre mentek táborozni. szept. 15. Pöstkhynél csendesen maradt a tábor. szept. 16 Paksra vonultak, ahova éjfélkor futár jött az udvartól a tovább vonulás ügyében. szept. 17. Paxtól fölkelve Szt. Georgennél a nagy mocsárban táboroztak, ahol még takarmányt is találtak a seregnek. A takarmány miatt itt maradtak a mocsárnál. szept. 20. Tolnára vonultak, ahol tábort ütöttek. 150 embert, dragonyosokat azonnal Újpalánkára küldtek azt megszállni. Ő felsége pedig elment a Sárvizet megtekinteni. szept. 21. Itt marad a tábor és hidat készíttetett a Dunán, el is készítették. A Dünevald ezredbeli alezredes Carabelli gróf, aki élelemért Budára ment 500 lóval és kocsikkal megérkezett liszt, kenyér és kétszersülttel. A Sárvizén állva hagyott két hidat a mieink kijavították." „Eddig a napló" (K E. megjegyzése.) 74 A régies német szövegrészek fordításában nyújtott segítségéért Glósz Józsefnek tartozunk köszönettel. 140