Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)
Gaál Attila: Az 1686 őszi felszabadító hadjárat grafikai lapjainak Tolna megyei vonatkozásai
8 sonlóan nem tért ki a vár részletes leírására, csupán annyit jegyzett meg, hogy Földvárnál (rocca di terra) egy török erősség van (29). Ez az első palánk azonban nem sokáig állhatott fenn eredeti formájában. A tizenöt éves háború harcai nem csupán a nevezetes vásárai és forgalmas átkelőhelye miatt jó zsákmánynak tekintett mezővárost tépázták meg, hanem magát a várat is. A hajdúk például 1600-ban a paksi és tolnai palánkok mellett földvárat is felégették, s alig két év múltán újra rátámadtak a paksi és földvári török őrségre. Tüzérség nélkül, puszta kardjaikkal vették be a várat; őrségét levágták, a zsákmányt felprédálták és tönkretették a védelmi berendezéseket (30). Mint a példákból is látszik, a többi Duna menti palánk is ugyanarra a sorsra jutott, mint Földvár, így Ottendorfés Cselebi 1663-as útjukon már az eredetinél lehetőleg erősebbre, s ki tudja hányadszor átépített várakat találta. Földvár leírásánál Ottendorfa. település három, egymástól jellegében eltérő egységét különböztette meg: a magas, meredek parton álló palánkot, SL Duna felé vezető mélyútjobb oldalán lévő falut és apalánkváralatt, a hegy lábánál elterülő mezővárost. Cselebivel egybehangzóan elmondja még - és vázlatrajzán is így található -, hogy ezt a hármas egységet még egy négyszögletesen épített, árokkal is körülvett palánkkerítés is védi (31). (15. kép.) Kétkedve kell fogadnunk, viszont Cselebi leírásának azt a részét, melyben elmondja, hogy a mezővároson áthaladó út kéttornyosra épített, fabástyával is megerősített, ágyúkkal is felszerelt kapun haladt át (32). Ha még feltételeznénk is, hogy a láthatóan silány palánkkerítést ilyen szokatlan módon erősítik meg, az már nehezen hihető, hogy mindez a jó szemű Ottendorfügyélmét teljesen elkerülte volna (33). Térképünk rajzát az Ottendorf-vázlattal összevetve feltételezhetjük a város 1663 és 1686 között újabb pusztulását vagy legalábbis gyors sorvadását, területének csökkenését. OttendorfmizÁn a pentelei úttól délre lévő épületek - azaz 1686-ra csak a romjaik - már a városkerítésen kívül láthatók, s ugyancsak a város zsugorodására utal a fogadóépület (Ottendorfnál „f" betűvel jelölve), valamint a szőlőhegy oldalában jól felismerhető temetőnek a korábbihoz képest megváltozott helyzete is. A várospalánknak ezt a végső változatát és annak árkát ezek szerint közvetlenül a fogadó szomszédságában, attól kissé nyugatra húzták meg. Az így szűkebbre szabott területen belül felismerhetjük még egy régi templom romját, mely a muzulmánok igényeinek megfelelően Cselebi idejében már dzsámiként működött, amely „ azelőtt művészi templom volt. " (34) Kívülre került viszont a temető, melyről ugyan29 Naplójának magyar vonatkozású részeit közölte: Holub József: Tolna megye történetéből a XVI. században. Közérdek c. újság, Szekszárd. 1907. április 6. 30 A mezőváros XVI-XVII. századi történetével, gazdaságtörténeti vonatkozásaival és a várhoz fűződő hadieseményekkel több tanulmány is foglalkozik. Ezekre lásd: Szakály Ferenc: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után 1526-1566. Tanulmányok Tolna megye történetéből II. Szekszárd 1969. 5-86.; - Szakály Ferenc: A Dél-Dunántúl kereskedelmi útvonalai a XVI. század derekán. Somogy megye múltjából. Kaposvár. 1973. 70-71.; - Vass Előd: Zwei türkische Fahrenlisten von Ráckeve und Dunaföldvár aus den Jahren 1562-1564. Acta Orientalia Hungáriáé. Tom. XXV. Budapest 1972. 457.; - Szilágy Mihály: i. m. passim. 31 OttendorfHenúk: i. m. 43. 32 „Külvárosa. Négyszögletű, csupán tömésfal kerítésü város, melynek kerülete húszezer lépés. Erős toronybástyákkal felszerelt, s igen mély és meredek árokkal ellátott két deszkakapuja van, melyek mindegyike kettősszárnyú kapu. Mindegyik fölött deszkabástyája és készenlétben lévő ágyukkal ellátott tornyok vannak. " - Cselebi: i. m. 208-209. 33 A palánkkerítés szükségességét Ottendorf is a gyakori hajdútámadásokkal indokolta: „Mivel itt a kóborló hajdúk részéről sok támadásban van részük, az egész város, falu és palánk magas kerítéssel és mély száraz árokkal van körülvéve. " - OttendorfHenúk: i. m., u. ott. 34 Itt a település középkori templomáról lehet szó, mely nem azonos a bencés apátság templomával. Az a magaslaton, a vár szomszédságában állt, míg e dzsámivá átalakított templom maradványait a jelenleg sűrűn beépített, vár alatti területen kereshetjük. - Evlia Cselebi: i. m. 208-209. 130
