Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)

Zalai-Gaál István: Neolitikus koponyakultusz és emberáldozat leletek Tolna megyéből

10 korlat európai hagyományaival állunk szemben, esetleg megváltozott tartalmi formában. A kérdés eldöntéséhez mindenekelőtt vizsgáljuk meg a közép- és délkeleteurópai leleteket, melyek koponyatemetkezésre, edénytemetkezésre és a tárgykörrel összefüggő emberáldozatokra utalnak a neolitikumban. Egyetérthetünk F. SCHACHERMEYR-rel abban, hogy Kisázsia, illetve Levante, Jericho felé utal az a két koponya „deposit", mely a thesszáliai Prodromosban került felszínre (78). A lelőhelyen a legkorábbi európai neolitikum leleteit találták meg, a legalsó rétegben még nem volt kerámia (79). Itt az I. lelőhelyen egy ház padlója alatt tizenegy emberi koponya feküdt három, egymást követő rétegben. A hasonló koponyaleleteken kívül Prodromosban és Çatal Hüyükben a temetkezések körülményeinek hasonlósága is jelezheti az anatóliai kultúrhatásokat a délkeleteurópai neolitikumban (80). Amakedóniai koraneolitikumnak az i. e. VI. évezredre datált Nea Nikomedeiai lelőhelyéről pithostemetkezésekre vannak adatok. Alacsony edényekben zsugorítva helyezték el a halottakat, mellékletek nélkül. A lelőhely átélte a thesszáliai Protoés Presesklo-időszakot is (81). A Sesklo-korú Tsangli lelőhelyén is találtak gyermekcsontvázakat edényben (82). Az ugyancsak a koraneolitikus délkelet-európai kultúrkörbe tartozó dél-bulgáriai Karanovo-I. kultúra Azmak-tell-i háromosztatú házának középső helyiségében, a sütőkemence mellett került elő az az agyagedény, melyben gyermek égett csontjai voltak (83). Apadión talált égett gabonamagvakról nem tudni, hogy az áldozatnak tekinthető lelettel vannak-e összefüggésben. A koraneolitikus Starcevo-kultúra makedóniai Anza-i lelőhelyén a 28 neolitikus sír között egy pithostemetkezést is találtak: kisgyermek csontváza tojásalakú edény alján feküdt, a szokás párhuzamait M. GIMBUTAS is a fentebb említett görög területeken látja (84). Az Adria-vidék Obre I. lelőhelyének feltárásakor a VII. szondában, 175 cm mélységben bukkantak gyermekkoponya részére, alatta, 210 cm mélységben pedig egy négyszögletes kőlapot figyeltek meg, melyet nagyszámú állatcsont és kovapenge borított. A leletben sem, és közelében sem találtak más emberi csontokat (84/a). A leletek A BENAC szerint a Starcevo-Impresso kultúra II. fázisába tartoznak (84/b). Az Impresso kerámia Smilic-i lelőhelyén az V. és a 46. szelvényekben találtak koponyaleleteket, állkapocsmaradványokat (85). A 64. szelvényben egy zsugorított csontváznál csak az alsó állkapocs volt a helyén, a többi koponyarész l-l,5m-rel távolabb helyezkedett el, kövekkel borítva. A csontváz 15 év körüli férfié volt (86). S. BATOVIC megállapítja, hogy itt a koponyák elkülönítéséről van szó, termékenységgel kapcsolatos koponyakultuszról (87). Zelina Pecinában gyermek koponyatöredékeit és néhány ujjcsontját találták meg a „Schutzdach" belső oldalán, a III. rétegben (88). 78. Schachermeyr, 1976, 110. 79. Schachermeyr, 1976, 110. 80. Raczky, 1982, 22. 81. Mellaart, 1975,251. 82. Zervos, 1962, 107. 83. Georgiev, 1972, 17. 84. Gimbutas, 1972, 117. 84/a. Benac, 1973, 350. 84/b. Benac, 1973, 350. 85. Batovií, 1966, 223. 86. Batovic, 1966, 223. 87. Batovic, 1966, 223. 88. Benac, 1961, 118. 12