Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
V. Kápolnás Mária: Tolna megyei adatok az 1949–1956-os évek egyéni paraszti gazdálkodásához
8. táblázat: A megye összterületének %-os megoszlása szektorok szerint: 9,2 2,5 14,2 1,9 0,8 1,3 51,3 49,6 az adat nem ismeretes 1950a 1951b 1954 e 1955 e 1956P Állami gazdaság 4,63 22,3 26,8 26,4 23,5 és vállalat Községi kezelésű - 9,4 9,8 9,5 gazdaság. í 48152- 2,59 8,9 % Tszcs 2,6 Mgtsz-tagok 0,8 háztáji gazdaságai. 92,78 68,8 Egyéni gazdaságok 50,9 a februári adatok; b földadó alá nem eső területek nélkül; c évközepi adatok; Az első nagy változást 1950 és 1951 között figyelhetjük meg. Az állami gazdaságok területe csaknem 18%-kal nőtt. A termelőszövetkezetek területnövekedése nem ilyen jelentős: 6,4%. Ennek megfelelően az egyéni gazdaságok területe 24%-kal csökkent. Ez egy év alatt igen figyelemre méltó változás! Az 1954. év adatait az 1951-sel összevetve azt állapíthatjuk meg, hogy az egyéni szektor területvesztesége az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a községi kezelésű gazdaságok területét egyaránt növelte. Az egyéni gazdaságok területe 17%-kal csökkent. A következő évben ilyen nagy mérvű átalakulást nem tapasztalhatunk; az egyes szektorok között alig van változás. 1956-ra az állami gazdaságok területének rovására emelkedett a tsz-ek területe. Az egyéni gazdaságoknál 1954-1956 között már nem történt lényeges változás. A megye földterületének 50%-át 1956-ban is az egyéni gazdák birtokolták. A szocialista szektor előretörése igen nagyjelentőségű volt ugyan, de akkor még nem jutott túlsúlyra, jóllehet visszavonhatatlanul ekkor gyökerezett meg. 4. Az egyéni gazdaságok állatállománya és termelőeszközökkel való ellátottsága A termelési feltételek egyik igen lényeges eleme a munkaeszközök kérdése. Ebbe a kategóriába tartozik a gépi erő, mely 1949-ben még jelentős mennyiségben található magánkézben. Az igaerő szintén fontos volt ekkor még a föld megmunkálása szempontjából. Ennek mutatója a 100 kh-ra eső számosállat szám, ami szektoronként nagy eltéréseket mutatott. A gazdag parasztság, kulákság egyik legjellemzőbb vonása volt az idegen munkaerő igénybevétele. Sokkal inkább, mint a 25 kh-as birtokhatár, mert ezt a földterületet még jórészt családi erővel meg tudták művelni. A munkagéppel rendelkező személyek számát az 1949-es népszámlálás is feltünteti (9. táblázat). Az adatok szerint tehát 1949-ben kb. 400 traktor és kb. 440 cséplőgép volt magánkézen. A tulajdonosok zöménél egy traktor (86,2%), illetve egy cséplőgép (93,1%) található. Ugyanakkor a szövetkezeteknél 153 traktor és 172 cséplőgép volt 2 . Ha pusztán a számokat viszonyítjuk egymáshoz, az egyéni gépek többszörös számbeli túlsúlyát állapíthatjuk meg. Az alsóbb birtokkategóriákban a tulajdonosok a legtöbb traktort lOMSZMPTmB. Arch.: KSH 1955. Jelentés... - Számvetés... 1959.93. -Tolnamegyei Levéltári = TML) Mezőgazdasági Igazgatóság (-Mg. lg.): 1762/1950. 12TML. Mg. lg. 4488/1949 - TML. Gazdasági Felügyelőség ( = Gazd. Felügy.) 983/1949. 24* 371
