Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)

V. Kápolnás Mária: Tolna megyei adatok az 1949–1956-os évek egyéni paraszti gazdálkodásához

V. Kápolnás Mária: TOLNA MEGYEI ADATOK AZ 1949-1956-OS ÉVEK EGYÉNI PARASZTI GAZDÁLKODÁSÁHOZ BEVEZETÉS A felszabadulás utáni korszakot feldolgozó agrártörténeti kutatások eddig jóformán nem foglalkoztak az egyéni paraszti gazdaságok vizsgálatával. Ezt a gazdálkodási formát nemcsak a teljesség kedvéért kell vizsgálni. A közös gazdaságokba belépő parasztok termelési tapasztalataikat egyéni gazdálkodásuk során szerezték, s ezeket a tapasztalatokat kellett adaptálniuk a nagyüzemi keretek közé. A szocialista termelési viszonyok kialakulása, térhódítása, végleges meggyökerezése ezekben az években zajlott le. Az átmeneti időszak az egész mezőgazdaság számára nagy problémákat jelentett. A pártvezetés nem támogatta az egyéni gazdaságokat, mert a cél a szocialista termelési viszonyok kialakítása volt. Mégis ez a „megtűrt" gazdálkodási forma adta az ország mezőgazdasági termelésének nagyobb részét, s az egyéni gazdaságok az ország területének felén termeltek még 1956-ban is. A korszak megértéséhez és helyes megítéléséhez nagyon fontos tehát e témakör vizsgálata. A téma kutatásának hiányát az azóta eltelt rövid idő, és a korszakkal szemben kialakult szemlélet mellett a forráshiányok is nagymértékben befolyásolták. Országos összefoglalás eddig még nem látott napvilágot. Az egyéni paraszti gazdálkodás Tolna megyei kutatásához is a rendelkezésre álló forrásanyag néhány vonatkozásban igen szegényes. A Tolna megyei Levéltár iratanyagából az 1949-50-es alispáni, főispáni iratokat, a Gazdasági Felügyelőség iratait, a Tolna megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának 1950-1956 közötti iratanyagát, a Mezőgazdasági Igazgatóság, a megyei tanácsülési és vb-ülési jegyzőkönyveket, valamint az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Archívumának néhány forrását áttanulmányozva sem sikerült kellő mennyiségű és mélységű információt összegyűjteni néhány kérdésről, így pl. az állattenyésztés fejlődéséről, a parasztgazdaságok hitel-kérdéseiről, stb. A különböző forrásokból előkerült adatok a legtöbbször nem azonosak. Elsősorban az országos (1970-es években megjelent összefoglaló) statisztikák, és a korabeli írásos dokumentumok mondanak ellent egymásnak. Itt elsősorban az állattenyésztés eredményeire gondolunk, mert a Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény adatai szinte soha nem azonosak a megyei tanácsi jelentésekkel. Ebben szerepet játszhatott az adatfelvétel időpontja, az adatszolgáltatás esetlegessége, pontatlansága és a tudatos „szépítés" is. A különösen feltűnő ellentmondásokra a jegyzetekben történik utalás. Minden ellentmondó adat közlése indokolatlanul növelte volna a terjedelmet, így több forrásban is fellelhető, de egymásnak ellentmondó adatok közül többnyire az országos kiadványokban közölteket fogadtuk el helytállónak. A forrásfeltárást és értékelést rendkívül megnehezítette ez a probléma és néhány forrás hozzáférhetetlensége. Az egyéni paraszti gazdálkodás Tolna megyei adatainak feldolgozása eredetileg egyetemi szakdolgozatnak készült, s azokat az adatokat felhasználva, kiegészítve és átcsoportosítva az alábbi tanulmány. 365