Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)

Gaál István: A lengyeli kultúra a Dél-Dunántúlon

4L Szentlörinc (pécsi j.): Dombay János szerint a község területén Icngycli lelőhely található (Dombay I960. 8.). 42. Szigetvár (yv.): A kaposvári múzeumban egy Icngycli edénytöredéket őriznek innen, melynek közelebbi lelőhelye nem ismert. (RRM Llsz.: 273.233.1.). 43. Töt lös - Téglagyár (mohácsi jj: A téglagyárban zsugorított csontvázas sírt találtak a munkások. A lelőhely a Bóly-töttösi országúttól Ny-ra lévő téglagyár Ny-i oldalán, a bánya művelési részének közepén került elő. A csontváz baloldalán fekszik, enyhén zsugorított, arc elé húzott kezekkel, ÉK-DNy tájolású, a sír mélysége 100 cm. A halott az antropológiai meghatározás szerint 15-17 éves lehetett. Bal medencéje alatt festett lengyeli bögre töredékei voltak, a munkások szerint a lábfejcsontok végében egy szürke csőtalpas tál állt. (Kiss Attila leletmentése, MNM. A XIV. 188/1969.). 44. Villány - Virágos (siklósi j.): A Villányhoz csatolt Virágos községből Magyarbolyra vezető kövesútjobb oldalán, a községtől kb. 1 km távolságra régészeti leletek kerültek elő. Az országút mellett kb. 50 holdnyi területen mezőgazdasági földmunkák során kerültek felszínre a lengyeli kultúra leletei is. A lelőhely egy É-D irányú dombvonulat, mely a patak vonalát követi. (MNM. A XXII. 227/1974.). 45. Villánykövesd (siklósi j.): Dombay János hitelesítő ásatást végzett itt 1958-ban, és közölte az ásatási eredményeket (Dombay 1959.). Karcolt díszítés nem fordult elő a kerámián, csak a bütyökdíszítés és a vörös festés a jellemző. A kerámia nagyobb eltéréseket mutat a zengővárkonyitól, több olyan típus is előfordul, mely Zengővárkonyból ismeretlen. A meglévő párhuzamok alapján a villánykövesdi későneolitikus lelőhely a zengővárkonyi temető átmeneti, fiatalabb periódusával keltezhető egyidőre, hasonlóan a pécsvárad-aranyhegyi lelőhely anyagához. Erre utalnak a rézleletek is. 46. Zengővárkony (pécsi j.): Dombay János ásatásai nyomán lehetővé vált a nagy számú sír kerámiaanyagának analízise a publikációk alapján (Zalai-Gaál, 1980/B.). Kronológiai feltételezésünket a kerámia vizsgálata is alátámasztotta. TOLNA MEGYE 47. Ágostonpuszta (Szekszárd jjv.): A közöletlen leletanyag leletkörülményeit a BBÁM régészeti adattári anyagából ismerjük. (BBÁM. A. 16.73.): Hausknecht Ferenc ágostonpusztai földjén „hasonfekvő" csontvázat talált kis mélységben, mely - szerinte - Ny-K irányú volt. Nyakánál csigákból és apró rézgyöngyökből álló gyöngyfüzér volt, oldalánál agyagedények, melyeket azonban széttörtek és kiszórtak. (51. 11. 1.) Régi leltári számok, többnyire azonosíthatatlanok a leleteken. A bejelentés után, 1948-ban, Nóvák József akkori múzeumigazgató bejárta a helyszínt, és „zengővárkonyi" típusú cserepeket talált, valamint néhány tűzkődarabot egy csiszolt kőeszközzel. Megállapította a talaj rétegződését: 16 cm humuszréteg alatt 31 cm vastag szürke földréteg, alatta pedig lösz. A lelőhely közvetlenül az út mellett volt. Novákaz út másik oldalán 2x8 m-es É-D irányú árkot húzott; ebben az évben két sírt tárt föl. 1950 októberében új ásatást kezdtek, melyet Dombay János vezetett, a leleteket is ő leltározta be, ezek azonban később új számot kaptak. A leletek nagy része eltűnt. Az ásatási térkép nem áll rendelkezésre. /. sír: Rossz állapotban megmaradt gyermekcsontváz, erősen zsugorított, K-Ny irányú, arccal D-felé. Afej előtt kis festett agyagedény volt. (Ltsz. 51.11.2.) 2. sír: Nóvák szerint női csontváz, rossz megtartású. Erősen zsugorított, K-Ny irányú, arccal D-felé. Karjai szorosan a mell előtt feküdtek, kézfejei az arc előtt, sarkai a csípőcsontig felhúzva. Sírmélység 87,5 cm. Mellékletek: A térdeknél festett edény feküdt darabokban, szájjal a mellkas felé, a jobb csípőcsont előtt barna agyagbögre, a hátalatt festett csőtalpas edény darabjai, ennek közelében festett edény töredékei, és egy csontdarab. (51.11.3., 4.) Ezek a sírok az I. kutatóárokban voltak. Nóvák szerint a település két részre különült: az egyik sötét, sok hulladékot tartalmazó töltésföldje kb. 20 m hosszúságban jelentkezett megszakítás nélkül. Az árok D-i végén, kb. 4 m hosszúságban újabb telepnyomokat találtak. A két telephely között tiszta lösz volt. Részletesen csak az I. árok D-i végén található teleprészietet vizsgálták meg, megállapították, hogy a televényszerű réteg alatt „zengővárkonyi" jellegű gödörrendszer húzódik. A 2. kutatóárokban talált csontok már a 3. sírhoz tartoztak. A további sírok tisztázására újabb árkokat ástak a telephely körül. 3. sír: Erősen zsugorított gyermekcsontváz, ÉK-DNy irányújobb oldalán feküdt, melléklet nélküli. Sírmélység 48 cm. 4. sír: Zsugorított, K-Ny irányú, bal oldalán fekvő csontváz, koponya nélkül. A karcsontokat az eke tépte fel. A koponya helye előtt kerek tál volt. (51.11.9., 10.) Sírmélység: 25 cm. 5. sír: Zsugorított női csontváz, K-Ny irányú, bal oldalán feküdt. A térdek és a karok között vékony falú edényke, a koponya előtt is vékony falú edény töredékei, mellette Butmir-edény álló helyzetben, szorosan mellette két talpcsöves tál töredezett tálcsonkkal. (51.11.11-16.) Sm.: 37 cm. 6. sír: Rossz állapotban megmaradt, K-Ny irányú, bal oldalán fekvő csontváz. Az alsó végtagok hiányoznak. A medence mögött ovális tál, mellette másik tál töredéke volt. Sírmélység 36 cm. (51.11.17-19.) 7 -