Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
Szilágyi Miklós: Jelentés a Béri Balogh Ádám Megyei Múzeum 1979–1980. évi munkájáról
sához kapcsolódóan) a népi szőtteskultúra múltjáról és jövőjéről tanácskoztak a népművészet kutatói és gyakorló iparművészek. November 13-14-én a néprajzos muzeológusok szakmai-ideológiai továbbképzésének volt a helyszíne a szekszárdi múzeum. E tanácskozás központi témája a néprajzi és a történeti kutatások viszonya volt, és sor került az „Életmódváltozások Tolnában" című állandó kiállításunk szakmai vitájára is. GYŰJTEMÉNYGYARAPÍTÁS ÉS -FELDOLGOZÁS Ásatás - gyűjtés Régészet: Rosner Gyula a Gyönk-Vásártér úti avar temető újabb 79 sírját tárta fel. Gaál Attila tovább folytatta a Szekszárd-palánki hódoltságkori török palánkvár feltárását; az ez évi munka eredményeként tisztázódott a bejárati kapu szerkezete, „kiszerkeszthető" a vár teljes alaprajza, s a vár belsejéből került tárgyi anyag a korszak kutatásához elsőrendűen fontos adatokat szolgáltat. Gaál István Mórágy-Tűzkődombon végzett hitelesített ásatást, s az előkerült emberi és állattemetkezés, a nagy mennyiségű leletanyag kétségtelen bizonyítékát jelenti annak, hogy a terület a Dél-Dunántúl őskorának (lengyeli kultúra) egyik legfontosabb lelőhelye. A leletbejelentés ellenőrzésének és a terepbejárásoknak főbb eredményei: Gaál Attila Tolnán egy népvándorlás kori sírt leletmentett; Attala határában, a jól ismert heténypusztai, római kori lelőhelyen ellenőrzött egy bejelentést; kapospulai leletbejelentés nyomán római kori és középkori telepmaradványokat hitelesített. Gaál István a megye őskori lelőhelyeinek hitelesítése céljából a lengyeli sánc területén, Paradicsom-pusztán, Ágoston-pusztán, Mőcsényben, a szálkai tó környékén és Kismórágyon végzett terepbejárást; Mórágy belterületén, egy leletbejelentés nyomán, jórészt középkori cseréptöredékeket eredményező kisebb leletmentést végzett. A régészeti feltáró munkát témagyűjtések egészítették ki: Rosner & Szovjetunióban tett tanulmányútján az avar szürke kerámia párhuzamainak megismerése szándékával tanulmányozta a kievi, a moszkvai és a leningrádi múzeumok anyagát. Gaál A. az évkönyv e kötetében publikált későközépkori temető, valamint a palánkvár feldolgozása közben elmélyült levéltári és könyvtári kutatásokat végzett, hogy a régészeti eredményeket a történeti módszerekkel kontrollálhassa. Gaáll. a dél-dunántúli múzeumok neolitikus anyagát és az egykorú publikációkat vetette össze, és kvantitatív módszerrel elemezte. Néprajz -.Szilágyi Miklós Tolnán végzett rövidebb halászati témagyűjtést, s folytatta e témában a könyvtári és levéltári adatgyűjtését. Részletesen tanulmányozta (a szekszárdi múzeum szervezésének, a néprajz megyebeli kutatástörténetének megismerése szándékával) Kovách Aladárnak a szekszárdi levéltárban őrzött kézirat-hagyatékát. G Vámos Mária Őcsényben és Decsen gyűjtött adatokat a sárközi népviseletről, és tanulmányozta e téma levéltári és könyvtári forrásait, elsősorban a Kapós mente falvai népviseletének múltját igyekezvén tisztázni. Gémes Balázs Kapós mente népi építészetéről gyűjtött adatokat, hogy a szakályi tájház rekonstrukciós terveihez néprajzi párhuzamokat szolgáltasson, illetve a helyszínen irányíthassa a terv nélkül megkezdett helyreállítást. A tárgyi gyűjtemény (néhány egyéb tárgy mellett) a Városi Úttörőházzal közösen meghirdetett gyermekjáték készítési és babaöltöztetési pályázat eredményeként 56 viseletbe öltöztetett babával és 30 gyermekjátékkal gyarapodott (Gémes - Vámos). Legújabbkori történet: Sz. Bányai Irén a tolnai fehérterrort dokumentáló fénykép kapcsán mintegy 5 órányi visszaemlékezési anyagot vett magnetofonra. A paraszti és munkás életformák összefonódása múzeumi módszerű vizsgálatának tervfeladata kereté471