Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)

Szörényi László: Tolna megyében lőtt vetési varjak (Corvus Frugilegus) gyomortartalom vizsgálata

2. táblázat folytatása Táplálék Kimutatott Táplálék db % db Táplálék gyomortartalomban összes gyomortartalomban Rodentia ossa Sus scrofa dentés molares Mammalia pili Mammalia costae 1 1 1 1 1 1 1 1 Összes emlős 4 3 Állati táplálék összesen 118 89 Zúzókő 89 67 Hártya szerű indet anyag Szalonnabőr darab 3 1 2 1 1 Jelen vizsgálat is bizonyítja, hogy a vetési varjú tipikus omnivora, azaz mindenevő madárfaj. Ennek ellenére költési időben nagyon magas az állati fehérje igénye. Régen az állati fehérje szükségletét a mezőgazdasági kultúrákban található ízeltlábúak, elsősorban károsító rovarok, azonkívül a mezei pocok jórészt fedezték. Az intenzív mezőgazdaság ma már nem engedi meg a károsító rovarok és mezei pocok gradációját, ezért a vetési varjú hagyományos táplálékainak kiegészítésére szorul. így a varjú étlapján ma jelentős mértékben szerepel madártojás és csiga. A vetési varjú újabb, fészekrabló kártételét a kártékony vad létszámapasztás eredményei is bizonyítják. Különösen a kopár, szikes területek földön fészkelő madarai vannak veszélyben. Valamikor a természetvédelem a vetési varjút hasznos madárnak tartotta, és a törvény védte. Ma már ez a megítélés átértékelésre szorul. Természetvédelmi szempontból a varjú nemcsak a fészekrablás miatt káros, hanem azért is, mert nagy száma miatt táplálékkonkurense más hasznos madárfajoknak. Bonyolultabb a vetési varjú mezőgazdaságban betöltött szerepének megítélése. Kétségtelen, hogy egyes kártékony rovarfajok fogyasztásával hasznot hajt. Ez a haszon azonban ma már jelentősnek nem mondható, mivel a gazdaság ilyen véletlenszerű hatásokkal nem számolhat, és a haszonnövény védelme érdekében még a károsító megjelenése előtt védekezni kell. Avarjak mezőgazdasági károsítása ezzel szemben egyértelműen kimutatható. A károsítás - a varjak nagy számát figyelembe véve - még akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy a gyomortartalmakban talált haszonmagok egy része a nem megfelelő szállítás és tárolás következtében már amúgy is veszendőbe ment, elhullott mag volt. Jelen munkámban a vetési varjú táplálkozását a legkritikusabb tavaszi-nyári aszpektusban vizsgáltam, célszerű volna azonban ezt az év teljes szakaszában figyelemmel kísérni, valamint az ország különböző pontjain elvégezni. A vetési varjú megváltozott táplálkozási körülményeiről csak így tudnánk teljes értékű információt kapni. Érdemes ezzel a témával foglalkozni, mert nemcsak a varjú táplálkozásáról, hanem a mezőgazdasági táj állatvilágáról is képet kapunk. Véleményem szerint a mezőgazdasági táj élővilága az intenzív növényvédelem miatt egyre szegényebb lesz. 457