Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
V. Kápolnás Mária: Tolna megyei adatok az 1949–1956-os évek egyéni paraszti gazdálkodásához
A megye egész területére vonatkoztatva megállapításainkat: 1950-ben a magánszektor területe 87,8%, 1956-ban 49,6%. A tsz-be lépéssel, föld-felajánlásokkal, a csereingatlanok visszautasításával az egyéni gazdaságok területe kb. 240 ezer kh-dal lett kisebb. A szocialista szektor a megye területének 50%-án kezdett meggyökerezni. Az egyéni gazdaságok még így is jelentős szerepet játszottak, hiszen az állami begyűjtés nagyobb részét az általuk megtermelt mezőgazdasági termények alkották. 2. Termelési, tenyésztési eredmények A mezőgazdaság helyzetéről, fejlettségéről, színvonalának változásáról tájékoztatnak a termésátlagok. Egy-egy év termésátlaga még nem bizonyító erejű, mert lehet nagyon jó és nagyon rossz a termés. Több év átlagát kell figyelembe venni, de az évenkénti eredmények is fontos felvilágosítást adnak az adott évről. Összehasonlító adatok csak a legfontosabb szántóföldi növényekről állnak rendelkezésünkre; a kerti növények, zöldségfélék és a szőlőtermés országos és megyei eredményeiről csak szórványos ismeretekkel rendelkezünk, a folyamatról nem tudunk képet adni, ezért ezek vizsgálatától eltekintünk. A rendelkezésünkre álló mennyiségi mutatókat nem lehet teljes mértékben helytállónak elfogadni. Ennek igazolására egy példa: „Kukorica termésátlag megállapításának helyes módja. Kukoricánál az átlagtermést a községi tanács úgy állapítsa meg, hogy a község kukorica vetésterületét és a kiadott ütemtervet vesse egybe, és állapítsa úgy meg az 1 holdra eső átlagtermést 64 ." Azért kellett így megállapítani - mint az iratból kiderül -, mert a felsőbb szervek nagyon alacsonynak találták a jelentett eredményeket. Először több év termésátlagát hasonlítsuk össze: Termésátlag (q/kh) 6S 1954-1958 3 1951-1960 Tolna m. Magyaro. 7,6 8,5 10,0 9,9 13,4 12,6 • 55,5 7-4 7,7 7,8 7,7 • 114,7 • 20,4 Növény 1930-1940 1 1948-1954 2 Tolna m. Magyaro. Tolna m. búza 8,6 7,8 7,8 őszi árpa 8.4 7,8 10,5 tavaszi árpa J 8.4 7,8 7,5 kukorica 12,7 10,8 13,6 burgonya 42,1 39,5 56,2 zab 7,8 7,1 6,7 rozs 7,4 6,5 7,3 cukorrépa 132,0 117,1 • lucernaszéna 17,0 23,3 • 1/ összes gazdaság; 2/ szövetkezeti és egyéni gazdaságok; 3/ egyéni gazdaság;. az adat nem ismeretes. Az 1930-as években a Tolna megyei termésátlagok egyértelműen és lényegesen felülmúlták az országosakat. Az 1950-es években az országos terméseredmények magasabbak a korábbinál, Tolna megyébep általában a termésátlagok csökkenését figyelhetjük meg (búza, zab, rozs). Kivételt jelent a burgonya, melynél a terméseredmény lényegesen javult, valamint az árpa és kukorica, amely némi emelkedést mutat. 64TML. Mg. Oszt. ad 296/1950-51. 65MSZMPTmB. Arch. KSH 1955. Jelentés-Számvetés...1959. 43 -TML. V.B. ü. jkv. 1955. jún. 1. -Hajas-Rázsó:Mezőgazdaság számokban. Bp. 1969. 1546. 392
