Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
V. Kápolnás Mária: Tolna megyei adatok az 1949–1956-os évek egyéni paraszti gazdálkodásához
Természetbeni visszafizetés ellenében tavaszi búza kölcsönt kaphattak: „1. azok a tsz-k, amelyek nem rendelkeztek csereterménnyel, 2. azok a tsz-ből kilépett dolgozó parasztok, akik kilépéskor sem vetést, sem vetőmagot nem kaptak, és csereterménnyel nem rendelkeznek, 3. azok a termelők, akik tartalékterület bevetéséhez igényelnek vetőmagot, és csereterménnyel nem rendelkeznek, 4. azok a termelők, akik kipusztult őszi kenyérgabona vetésük helyett vetnek tavaszi búzát és csereterménnyel nem rendelkeznek 60 ." A kölcsönkapott tavaszi búza vetőmagot az új termésből 5%-kal felemelt mennyiségben a cséplőgéptől azonnal, a beadási kötelezettség teljesítésével egyidőben kellett visszaadni. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS EREDMÉNYEI 7. A földterület minősége és művelési ágak szerinti megoszlása Tolna megye kedvező talajösszetétele és éghajlati viszonyai azt eredményezték, hogy a földterület minőségét jól-rosszul kifejező átlagos kataszteri tiszta jövedelem magasabb volt az országos átlagnál. Vizsgáljuk meg ennek alakulását: 22. táblázat: A termőterület, mezőgazdasági terület és szántóterület kataszteri tiszta jövedelmének alakulása 61 1935 1951 1952 1953 1955 A termőterület átlagos kataszteri tiszta jövedelmének alakulása (ar. K./kh) Tolna megye 12,56 12,88 12,85 12,77 12,85 Magyarország 9,56 9,38 9,64 9,67 9,58 A mezőgazdasági terület átlagos kataszteri tiszta jövedelmének alakulása (ar. K./kh) Tolna megye . 13,94 13,99 14,02 14,19 Magyarország . 10,52 10,81 10,93 . 10,84 A szántóterület átlagos kataszteri tiszta jövedelmének alakulása (ar. K./kh) Tolna megye . 14,23 14,30 14,40 14,70 Magyarország . 11,30 11,51 11,61 11,62 A táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy az aranykorona-érték mind országosan, mind megyei szinten folyamatosan, azonos ütemben növekedett, és a Tolna megyei földek minősége megtartotta az átlagban 25%-kal magasabb értéket. A tagosítások során az egyéni gazdaságok csereként legtöbbször gyengébb minőségű földet kaptak 62 . Ha figyelembe vesszük azt a korábbi megállapításunkat, hogy Tolna megyében nagyobb földterületet és több egyéni gazdaságot érintett a tagosítás, mint országosan, az 60TML. Mg. Oszt. 641-29/1954. 6lMg. Stat. Adatgyüjt. Í870-1970. Földterület, II. Megyei Adatok. 438-441. 62A termőterület átlagos kataszteri tiszta jövedelmének alakulása (ar. K./kh) Mg. Stat. adatgyüjt. Földterület I. Országos adatok. 250-253. Ev 1 kh-nál kisebb 1 kh-nál nagyobb összes gazdaság kisegítő és egyéni gazdaságok 1951 13,94 11,22 9,38 1954 13,90 11,00 9,62 1955 13,89 10,94 9,58 1956 14,18 10,93 9,60 Az egyéni gazdaságok aranykorona értéke magasabb, mintáz összes gazdaságé, ez azonban fokozatosan csökken. Fel kell tételeznünk, hogy már az 1949-50. évi tagosítások után is csökkent az aranykorona érték, de erre nincs adatunk. (Az 1 kh-nál kisebb gazdaságok jeletősége lényegesen kisebb, mint a másik kategóriáé.) 390
