Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)

V. Kápolnás Mária: Tolna megyei adatok az 1949–1956-os évek egyéni paraszti gazdálkodásához

• 18. táblázat: Borbeadási kötelezettség kat. holdanként 11,5 Mail. fokos borban (liter) Év III. tájegység IV. tájegység V. tájegység d. paraszt kulák d. paraszt kulák d. paraszt kulák 1953 1954-től 352 264 456 344 416 312 552 416 464 344 600 448 A borbeadást borban, mustban, vagy szőlőben kellett teljesíteni. Itt is érvényes az a megállapítás, hogy 1953 után csökkent a beadási kötelezettség, nemcsak az 1953. évihez, hanem az 1952. évihez viszonyítva is. (Ez utóbbi nem minden terménynél mondható el.) A begyűjtési kötelezettségek behajtása nagy feladatot rótt a begyűjtési szervekre is. A tanácsok mellett Tolna megye 106 községéből 105-ben működtek begyűjtési állandó bizottságok:

50 Községi begyűjtési Á.B.-ok tagjainak száma 656 fő aktívák száma 968 fő Járási begyűjtési ÁB.-ok tagjainak száma 37 fő aktívák száma 16 fő Megyei begyűjtési A.B. tagjainak száma 7 fő aktívák száma 6 fő A beadást nem teljesítőkkel szemben alkalmazták a törvény adta lehetőségeket: 5-10%-os felemelést vetettek ki, helyszíni elszámoltatásokat hajtottak végre. Ennek ellenére Tolna megye az országos begyűjtési versenyben gyakran az utolsó öt között volt. A megyében 1951 márciusáig a beadás nem teljesítése miatt 573 kulákra 2413 millió forint rendbírságot, 3128 dolgozó parasztra 853 467 Ft pénzbírságot vetettek ki.

51 Megyei szinten felmerült az a probléma is, hogy a begyűjtési szervek azokat a módosabb parasztokat, akik már teljesítették beadásukat, kényszerítették, hogy feleslegüket beadják, s így a község terve teljesítve legyen.

52 1952 januárjában kenyérgabona, kukorica, napraforgó és burgonya hátralékuk miatt 12 563 gazdának emelték fel 10%-al beadási kötelezettségét; tej-, tojás-, baromfi- és sertéshátralékuk miatt pedig 45 515 termelőnek. A megyében több, mint 10,5 millió forint összegű kártérítést szabtak ki a hátralékos termelőkre. Akik a büntetés ellenére sem teljesítették beadási kötelezettségüket, a helyszínen számoltatták el: „A helyszíni elszámoltatások során fennálló hátralék erejéig a megtalált készletet igénybe vették az elszámoltató bizottságok, azonban a helyszíni elszámoltatásoknál mégis csak a hátraléknak mintegy egynegyedét tudtuk begyűjteni, mert a bizottságok a hátralékosoknál már készleteket sok esetben nem találtak." " Ez azt jelentette, hogy a gazdálkodónak gazdasági és háztartási szükségleteinek kielégítésére sem maradt gabonája. Az 1953 júniusi párthatározat után csökkentették a mezőgazdasági termelők terheit. Mindenkinek törölték az 1952. évi beadási kötelezettség nem teljesítése miatt kivetett pénzbüntetését. Ezáltal a megyében közel 16 millió forint kártérítési összeget engedtek el a dolgozó parasztoknak. Az 1953. január 1. után beadott tejet, tojást, baromfit, a július 1. után beadott hízott sertést a második félévi beadási kötelezettséghez kellett elszámolni akkor is, ha korábban a hátralékok teljesítésére számolták el. 49Magyar Közlöny, 1952/87. sz. 738; 1953/65. sz. 500. 50TML. V.B. ü. jkv. 1953. okt. 7. 51TML. V.B. ü. jkv.: 1951. márc. 30. 52TML. V.B. ü. jkv.: 1951. márc. 30. 53TML. Megyei t. ü. jkv. 1950-1956: 1952. jan. 30. 384